Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban

101

büntetést szenvedett teljesen koncepciós okokból! Ezt azért is voltam bátor most elmondani, mert ma a közvéleményben lehetnek olyan téves eszmék, amelyek kivételezett szituációkról szólanak; pedig nem voltak kivételezett szituációk. Ennek ellenére, meg- kevesbedett létszámmal folyt az oktatás, és ment a tudományos munka a Rabbiképzóben; ez a belső történet.

Ha azt nézzük, hogy a pesti Rabbiképző a zsidó tudománynak tett természetes szolgálatain és munkáin kívül mivel járult hozzá a hazai teológiához, a hazai nemzeti kultúra fejlesztéséhez, akkor ezt a következőkben foglalhatom össze. A maga részéről tanárai, majd különféle nemzedékekben tanítványai útján előmozdította a Szentírás magyarra történő fordítását. A Bibliát fordítani nem csupán fordítói munka, hanem - minden szakember tudja - a Biblia-fordítás egyben exegetikai és teológiai hozzáállás és állásfoglalás is. Nagyon lényeges dolog, hogy magyar nyelven ugyanannak a szövegnek, esetleg egy teológiailag prob- lematkus szövegnek - gondolok itt pl. a második zsoltár utolsó mondatára, és hasonlókra - milyen a zsidó fordítása és interpretációja, és milyen a nem-zsidó fordítása. Ez az első vonulat.

A második vonulat a Magyar Zsidó Szemle kb. száz kötetre terjedő sorozata. Ez megalapította a magyar-zsidó nemcsak tudományos irodalmat, hanem a magyar nyelven írott, magyar stílusú zsidó tudományos irodalmat is. Az izraeli munkák azt mondják, hogy ez egy lezárt kincstár, és érdemes megtanulni magyarul azért, hogy ezt a száz kötetet valaki használni és forgatni tudja. A Magyar Zsidó Szemle természetesen a nemzetközi zsidó tudományba való bekapcsolódásra héber mellékletekkel együtt