Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
85 sulisához, szüneteltetéséhez vezetett. Azonban a folyamodókat mindez nem rettentette vissza, vagy talán az élesedő gazdasági krízisből adódó pénztelenségük erősebb motívum volt: 1917/18- ban a bölcsészkaron a májusi tanácsülésen egyszerre 12 habili- tációs ügy került terítékre. Ez a tény és az, hogy a karon a magántanárok száma már a nyolcvanat is meghaladta, erőteljes kifakadásra ösztönözte a nyilvános tanárokat, s az "egészségtelen jelenség" megszüntetését a habilitációs eljárás szigorítá207 sával akarták elérni. A hasonló intézkedéseket mindig is szorgalmazó orvosok persze rögtön csatlakoztak melléjük. A két fakultás közös tervezete szerint a habilitációra vállalkozó feletti szavazás megváltoztatásában rejlik a megol- 'dás: : mind a jelölt "személyes minősültségére", mind a szakmai alkalmasságára vonatkozó kari döntésnél a szótöbbség helyett a 2/3-os szavazati arány bevezetését javasolják. Úgy vélik, "a magántanári fokozat elnyerését némikép megnehezítvén, ez által a fokozat tényleg a tudományos képzettség és rátermettség általános fokmérője lesz... (és) a magántanári testületnek erkölcsi 208 erejét és értékét csak emeli". A jóhiszeműséget mutató javaslat mögött - a habilitáltak számának csökkenésén túl - egy másik szándék is fellelhető; nevezetesen: mindez tovább erősítette volna a főhatósági beleszólástól mentes, kari autonómiát a képesítési eljárásoknál. A miniszteri bársonyszákban ülő gróf Apponyi Albert .nem járul hozzá a szavazati arány megváltozta- 209 tásához. A terv, hogy "kaszinóbeli szavazást" vezessenek be az egyetemen, aholis társadalmi rangjuk és érdekeik szerint döntik el a tagok, hogy kit vesznek föl maguk közé, nem vált valóra. 1918. október 23-án, a hatalmas méretű spanyclnátha-járvány miatt, a belügyminiszter elrendelte az egyetem bezárását. Az utcára szorult egyetemisták - köztük sok szabadságolt katona-hallgató - az utcán is maradt,és már másnaptól tüntetések hosszú sorát szervezte. Bár a Károlyi-kormány mellett a tanárok testületileg fejezték ki lojalitásukat,nyilvánvaló volt, hogy a radi- kalizálódó hatalom nem kíván minden tanárt az egyetemen tartani. A diákok ekkor megfogalmazott 12 pontjából csak egy vonatkozott
