Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
II. A megszemélyesített pozíció: a magántanári szerep 1848 és 1952 között
7a talmat. Pedig kondíciói ugyanazok, csak éppen magatartása megfelelőbb. A kari akaratnak ellenszegülő magántanár a következő 186 évben már nem is taníthat a pesti egyetemen. Egy másik jogi kari esetnél nemcsak a tanárok következetességét,hanem jóindulatá-t is hiányolhatjuk. A testület az egyik magántanára elleni végrehajtási ügyről értesült és első reagálása az, hogy megtudakolta a minisztertől, jelen esetben "a ha- bilitationalis szabályzat 29.§-ában megállapított eljárás alkalmazandó-e?". (Azaz: visszavonják-e tanítási engedélyét.) Mire azonban a főhatósági válasz megérkezett, kiderült a magán18 7 tanár "ártatlansága" s az ügyet levették a napirendről. És bár a bölcsészeti és hittudományi kar is csatlakozik 188 egy-egy határozattal a magántanárok számának csökkentésére indított kampányhoz, a habilitálási kedv nem csökken: az 1907/08-as tanévben 23 új magántanárral szaporodik az oktatói állomány - egy a hittudományi, három a jogi, tizenöt az orvosi és négy a bölcsészeti karon. Ebben a tanévben lépett hatályba a magántanári tandíjjövedelem felemelt százalékkulcsa, azaz az addigi 5 százalékos részesedést 10 százalékra emelte a kultuszkormányzat. A folyton emelkedő, állandóan magas magántanári létszám azonban az egy magántanárra eső tandíj jutalék további csökkenését eredményezte. A professzionális tanárok mellett maguk az érintettek is próbálkoztak egyetemi szerepkörük hatásosabb kialakításával. Erre alkalmat a magántanári képviselők titoktartási kötelezettségét elrendelő egyetemi határozat szolgáltatott. Az eskü a hivatali titoktartáson alapult, ami azt jelentette, hogy az engedélyezett tanerők még képviselőik által sem lehettek jelen az egyetemi testületben, hiszen az információ-átadás e határozattal igencsak egyoldalúvá vált. A magántanárok ellenálltak: képviselőik lemondtak, a dékánok által elrendelt új képviselőválasztási szavazáson üres szavazólapokat adtak be. A rendszeresített tanárok által "sztrájkszerűnek" minősített "magántanári viselkedés" a korábban már megismert kompromisszumos megoldással zárult, miszerint a titoktartás fogadalma alól elvileg fel-
