Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között
43 mint ilyen, se nem adóztatható, se nem csökkenthető. Az 1948-as miniszteri rendelet így fogalmazott: "A tényleges közszolgálatban nem álló egyetemi magántanárok az általuk ténylegesen leadott órák után óránként 20 írt tiszteletdíjban részesülnek".76 Ezzel azonban a nyugd-íjas és a nem-közalkalmazott magántanárok helyzete nem javult. Anyagi juttatást szerezhettek a magántanárok a tanári helyettesítések alkalmával is. Az egyetemi tanszék-helyettesítésekről szóló szabályzat szerint, a betegség, nyugdíjazás vagy egyéb okok miatt kiesett professzorok helyetteseként "tekintetbe jö(het)nek ... az illető tanszék magántanárai" is (3.§), s ez esetben az őket illető .összeg "a helyettesítés tartamára az alapul vehető illetmények összegének 60 százaléka" (4.§).77 A magántanári jövedelmek sorozatos rendezési kísérletei, s a- témának mind a karok, mind az érintettek általi napirenden tartása e tanári pozíció funkcióváltozásával - és a kialakuló gazdasági krízissel - párhuzamosan halad: a hangsúly az újszerű tudományos gondolkodás és értékek képviseletéről eltolódik a főállásban kapott fizetés kiegészítésére. Egy alapvető területen azonban soha nem sikerül változást elérni: a szolgálati idő kiszájnitásába "a magántanári működést nem lehet beszámítani", azaz a magántanárság nem nyugdíjjogo- sul.t. A magántanári képesítés - elvileg - nem örökre szólt, visz- Szavonható volt. Például abban az esetben, ha a habilitált nem tett eleget tanítási kötelezettségének. Eötvös József 1870-ben három évet engedett meg azon időtartamra, amennyi a képesítés kelte és az előadások megkezdése között eltelhetett: "... megtörténhetik, hogy p.o. valaki magán tanárul kineveztetése után más pályára lépvén, huzamos ideig nem foglalkozik azon tudománynyal, melyből előadásokra jogosíttatott, s így a tudomány folytonos haladása mellett többé nincs birtokában azo.n ismereteknek, melyek őt a magán tanárságra képesítik". Az 1850-es évektől 1871-ig érvényben lévő, a bécsi közoktatásügyi kormányhatóság által elrendelt nabilitációs szabályzat - meglepő módon - nem rendelkezik a tanítási jog elvesztésének feltételeiről s arról
