Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)

I. A pozíció formális keretei: a magántanári szerep meghatározói 1848 és 1952 között

36 téstől függött. A liberálisabb vagy éppen merevebb kari állás­pont meghatározta a professzionális tanárok és magántanárok vi­szonyát. Az "együttélés" rosszabbodhatott pl. az utóbbiak szá- - mának növekedésével, amivel nyilvánvalóvá vált szakmai-tudomá­nyos konkurrenciát jelentő szerepük, s ilyenkor születtek az olyan kari határozatok; amelyek igyekeztek a magántanárokat szűk, erősen ellenőrizhető, behatárolt működési területre szo­rítani. Az 1892-es habilitationális szabályzat 24. és 25.§-a sze­rint a tanítási engedély csak a képesítő egyetem szaktárgyilag illetékes karán jelent tanítási jogot és kötelességet: "A más karnál vagy más egyetemen nyert tanítási jogosítvány ezen egye­temen csak kivételesen, a viszonossági elv tekintetbe 'vételével szolgálhat a magántanári működés alapjául." A szabályzat megfo­galmazásakor az alig húszéves kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem a "más egyetem" , több egyelőre Magyarországon még nem működik. Sem ezt, sem a későbbieket - a pozsonyi és debreceni (1912), majd a szegedi és a pécsi (1921) tudományegyetemet - nem ismerték el velük egyenrangúnak a Pázmány-egyetem tanárai; ez tükröződik ebben a szabályzatban is. A kari "áttanítás" szempontjából pedig a "viszonosságnak" még fontosabb szerep jut; itt már nem az egyetemi, hanem a kari autonómia a lényeg. Az 1849-es osztrák szabályzat még engedékeny: ekkor a tantestü­letnek "szabadságában áll... oly magántanárnak is megengedni előadások tarthatását, ki más tanintézetnél lett képesítve" (8.pont). Úgy tűnik, a múlt század második felében a "felülről" újraformált egyetemet kellően összefogottnak és testületileg erősnek tartották még ahhoz, hogy ne veszélyként, hanem szín­foltként fogják fel az intézményen kívül állók időleges befoga­dását. A Pauler-féle szabályzatban azonban már az egyetemi és kari "vendégtanítás" határozott korlátozása található meg (2 3.§) . S ez végig így maradt. Sőt, 1932/33-ban a bölcsészkar tovább szigorította a magántanárrá képesítettek tanítási lehe­tőségeit: 1) a magántanár két egyetemen egyszerre nem tanít­hat; 2) a pesti egyetem magántanára lehet más egyetem nyilvános

Next

/
Thumbnails
Contents