Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Jegyzetek
136 138uo. 561.p. 1 39 Eckhart, 1936. 485.p. 140 Toldy Ferenc: Visszapillantás tudományos állapotainkra - kapcsolatban a régi s az új tanrendszerrel. Beszéd, melyet az 1863/4. évi tanszaknak a m.kir. egyetemnél octóber 7-i ünnepélyes megnyitásakor azon egyetem nagy dísztermében tartott. Buda, 1865. 18-19.pp. 1 4 1 Hőgyes, 1896. 770-771.pp. 142 Deák Ferenc 1868. november 13-án a képviselőházban elhangzott beszédében úgy fogalmazott, hogy állami hozzájárulás csak állami tanintézetnek jár. (Képviselőházi Napló, 1865) (68.X. kötet 293-294.pp.) Az 1868. évi költségvetési tervezetben végül 50 ezer forintot utaltak ki a "felsőtanodának". Deák az egyetemi tanárok egzisztenciális gondjairól is beszélt és fizetésüket "botrányosnak" nevezte. Később az egyetemi tanárok fizetésrendezésére sor is került: a nyilvános rendes tanárok a VI. napidíjosztályba kerültek, 2500 forintnyi fizetéssel; a nyilvános rendkívüli tanárok 1300 forintot, míg a hittudományi kar tanerői 1600 forintot kaptak. (Ez utóbbiaknál nyilvánvaló az állami vezetés szándéka, hogy a katolikus klérust "ösztönözze" a teológiai fakultás tanárainak további "segélyezésére".) Az újból oktatásügyi igazgatási szerepbe kerülő Eötvös József is egyértelművé kívánta tenni jogait: "Igenis, a közoktatásügyi miniszter központja a hazai tanügynek. Onnét szivárog át e hazán mindaz, ami a tanügy előmozdítását veszi célba. Oda kell, hogy jussonminden mozzanat* mely a test részeiben megszülemlik. E központhoz tartozandónak érezze magát minden tanférfiú." Eötvös József beszéde 1867. március 7-én a képviselőházban. Képviselőházi Napló 1865/68. IX. kötet. 315.p. 143Győry, 1936. 580-581.p. 144 uo.
