Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)

Jegyzetek

123

Jegyzetek

7Szűcs Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Gyorsuló Idő sorozat. Magvető, 1983. 40.p.

2

A budapesti m.kir. tudományegyetem szabálykönyve. I. kötet. Összeállította: ör.Margitai Antal egy.tanácsjegyző. Bp., 1903.

5.p.

Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem története 1635-1985. Bp.,

1985. (A továbbiakban: ELTE története, 1985.) XI. rész: A fel- szabadulás utáni korszak 1945-1985. írta: Kardos József. 344.p. Egy minisztériumi főosztályvezető fogalmazott így az 1951. december 7-i karközi értekezleten.

4Az egyetem állami jellegűvé válását mások korábbra teszik. Weszely Ödön, a pécsi egyetem 1929/30. évi rektora, a nevelés- tudomány professzora szerint a jezsuita rend feloszlatása (1773) után, amikor Mária Terézia a nagyszombati egyetem tanári állásaira pályázatokat Íratott ki - azaz az új tanári testületet a királynői beleegyezéstől függően szervezték meg -, "az egyetem elveszítette eredeti jellegét s egészen az állam rendelkezései alá került", in.: Weszely Ödön: Az egyetem eszméje és típusai. Rektori székfoglaló beszéd. 1929. szeptember 22. Pécs, 1929. 13.p.

^A tanári rangsor kérdése a budapesti királyi magyar tudomány- egyetemen. Bp., 1905. 16.p.

61868-ban adja ki röpiratát az egész egyetemi struktúrával elégedetlen szerző: ostorozza a felekezeti szempontoktól vezérelt, protestáns- és zsidóellenes felvételi normákat, a tudományos monopóliumokat élvező és címeket gyűjtő, de a nemzeti érdekeket szolgálataiknak nem tekintő professzorokat. Szerinte: "A szabadalom még nem szabadság, hanem igenis annak caricaturája". in.: Victor: Vaskalap vagyis tudományunk és tudományos pályánk a czéhrendszer alatt. Tanszabadság és nemzeti főtanodákat sürgető röpirat. Pest, 1868. 5.p.

7Vécsey Tamás: Az 1848:XIX.tc. és a Karok. Rektori székfoglaló