Bíró Judit: Magántanárok a Pesti Tudományegyetemen 1848-1952 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 12. (Budapest, 1990)
Bevezető
10 korláttól, mely bennünket, egyéneket, holt tömeggé tesz; mi egyénileg akarunk élni, gondolkodni, kutatni, s csak annyit kértünk mindenkor, hogy anyagi javadalmazásunk ezt a tudományos " 5 függetlenséget nekünk feltétlenül biztosítsa és lehetővé tegye. A "mi", ez az egzisztenciális kiváltságokra igényt tartó és cserébe szellemi termékek előállítását ígérő közösség közel sem egyenrangú, egységes jogállású egyének összessége. A társadalmon belüli, örökérvényűen és sérthetetlenül kiváltságos pozíciók hiánya (csak) egyféleképpen kompenzálható; a belső szervezet ilyen jellegű felépítésével. Az egyetem keményen őrzi a maga hierarchikus struktúráját. A szabadságlevélnek szánt 1848:XIX . t .c. valójában kiváltságlevélként működik.6 Az én-képben, a határozott elit-tudatban meg is fogalmazódik a párhuzam: "A Karok, ha nem is czéhek, de a legillustrisabb szellemi munkásegyesületek, előkelő testületi jogokkal és kivált Ságokkal" - jelenti ki rektori székfoglaló beszédében Vécsey Tamás jogi professzor 1901-ben.^ Valóban: a céhek;az azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezeteinek felépítésébe és működésébe szinte beilleszthető az egyetemi testületek berendezkedése, az- egyetemen tanítókra érvényes szabályozás. A mesterek: a teljes jogú iparflzők, saját műhelyben, saját szerszámokkal és nyersanyaggal dolgoznak; kiváltságlevelük alapján a konkurencia teljes kizárására törekednek; tiltják az egymás közötti belső versenyt, reklámot és ármanipulációt; próbaidőre, csekély pénzért, viszont esetleges képesítésért inasokat, legényeket alkalmaznak. Igen, ők az egyetemi nyilvános rendes tanárok: tanszékvezetők, tehát "főtanszakot" - kötelező tárgyat - tanítanak; állami alkalmazásban állnak, a fizetésen kívül pótlékok, üléses vizsgadijak, jutalékok, lakáspénzek számos fajtájában, no meg nyugdíjban részesülnek; ha mindenben megfelelnek az egyetemi köz élet informális és formális elvárásainak, akkor idővel - a széni őri tás elve alapján - dékánokká vagy rektorokká választják őket. A hierearchiában közvetlenül alattuk ott vannak a nyilvános rendkívüli tanárok, akik szintén állami alkalmazottak az egyetemen: valójában nincs nagy pozícióbeli, jogbeli, kötelesség beli különbség a rendes és rendkívüli tanárok között. Az utóbbi-
