Matricula Universitatis Tyrnaviensis 1635-1701 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 11. (Budapest, 1990)
Bevezetés. Tanárok és diákok a nagyszombati egyetemen 1636–1701
két kategóriát különböztettünk meg. Az „A” típusba kerültek az öt vagy annál több tanítási évet az egyetemen oktató tanárok, míg a „B”-be azok, akik ennél rövidebb ideig tevékenykedtek Nagyszombatban. Ezeken a kategóriákon belül az I. csoportba soroltuk azokat, akik a rektori székbe emelkedtek, a li ba, akik pályafutásuk során dékáni vagy kancellári tisztségeket töltöttek be, a lll-ba, akik a teológiai kar professzorai voltak, a IV-be, akik csupán a bölcsészeti fakultáson tanítottak. Kétségtelen, hogy ez a rendszer - mint minden tipizálás - nem tökéletes. Legnagyobb hátránya, hogy nincs tekintettel a korszakhatárok pályaképet módosító hatására, s így néhány karrierről torz képet rajzol; ugyanakkor a tanári kar gyakori változásai miatt a vizsgálat következetessége megkövetelte az osztályozási szempontok szigorú - olykor meglehet, mechanikus - alkalmazását. A rendszerezés alapján az alábbi adatok foglalhatók össze: I. II. III. IV. A. 10 7,7 % 14 io,8 % 6 4,61% 1 0,76% B. 7 5,38% 17 13,07% 47 36,15 % 28 21,53 % (A táblázatban nem szerepel az a hat tanár, akikről az adott évből csak annyi ismeretünk van, hogy decanus linguarumkénX a gimnázium ólén álltak: A. Keresztes, A. Hellesfeny, P. Helesveny, J. Hanula, F. Visockani, S. Landovics.) Tanulságos egy-egy kategória jellemzőit közelebbről is szemügyre venni! A. I. Ebbe a típusba az egyetem történetének jól ismert személyiségei kerültek, többek közt Martinus Palkovics (7 rektori, 6 kancellári, 2 teológiai kari dékáni év), Michael Griboczi (8 rektori, 2 kancellári, 2 teológiai és 1 bölcsészeti dékáni óv) szerepel itt.29 Szentiványi Márton pályája korszakunk egész második felét átíveli. Tanárként 1655/56-ban tűnik fel a parva schola ólén. 1658/59-ben agrammatica\, 1659/60-ban a syntaxista osztályt vezeti. 1668-ban kezdődik el egyetemi tanári pályafutása. 1667/68-ban a kezdő bölcsész-évfolyam élére kerül, végigvezeti őket a hároméves kurzuson. Ezt követően az 1671/72-es tanévben párhuzamosan tanít a bölcsészeti (mathesis) és a hittudományi karon (casuistica). A következő tanév az igazi kiugrás éve: a casu- istica és a controversia professzora, valamint a bölcsészeti fakultás dékánja. A továbbiakban casuisticaX ad elő (1673-75), míg a Pazmaneumba nem helyezik át. Visszatérte után délutáni teológiaprofesszor és bölcsészeti dókán (1679-1681), majd a délelőtti teológiai előadásokat tartja és ezzel együtt a kar dékánja (1681/82). A háborús szünet után is az egyetem főbb tisztségeiben találjuk: rektor (1689-93), kancellár (1689/90, 1694/1701) és teológiai dékán (1689/90,1693/94). Kétségtelen, hogy korszakunkban pályafutása a legfényesebbek közé tartozik. XIV
