Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetének fejlődése
BEVEZETÉS Az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetének fejlődése Magyarország legrégebbi s folyamatosan, megszakítás nélkül működő egyeteme a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem. E tény különös hangsúlyt kapott 1985- ben, amikor az univerzitás alapításának 350. évfordulóját ünnepelte. Ebből az alkalomból először jelent meg magyar nyelven összefoglaló történeti tanulmány az egyetem három és fél évszázados történetéről1, s ugyancsak kiadásra került egy rövidebb, bőségesen illusztrált kisebb kiadvány2. E munkák közelmúltban való megjelenése feleslegessé teszi, hogy egyetemünk fejlődéstörténetét itt részletesen bemutassuk. Az alábbiakban éppen ezért csupán arra szorítkozunk, hogy e változatos múltból csak azokat a szervezeti módosulásokat tekintsük át, amelyek a fennmaradt levéltári anyag tagolását is befolyásolták. Ezeknek is csupán vázlatos áttekintésére vállalkozunk, hiszen az egyes szervezeti egységek fejlődését az egyes fondbevezetőkben részletezzük. Egyetemünk ősét 1635. május 12-én Pázmány Péter esztergomi érsek alapította, és az újonnan létrehozott egyetem gondozását a jezsuita rendre bízta. Az alapítást II. Ferdinánd az év októberében hagyta jóvá, megadva ezzel a német-római birodalom más egyetemeivel azonos jogokat a Nagyszombat városában létesített jezsuita egyetemnek. Az univerzitás jezsuita jellegének megfelelően csupán két fakultásból állt, azaz teológiai és bölcsészeti karral rendelkezett. A bölcsészeti kar már 1635 őszén megnyílt, a másik karon a tényleges oktatás 1638-ban kezdődött meg. Az intézet rektora egyben a nagyszombati jezsuita rendház (kollégium) igazgatója is volt. A karok élén a szokásoknak megfelelően dékánok álltak. Az esztergomi érsekek további alapítványaiból 1667- ben létesült az egyetem újabb, jogi kara. Ebben az időben a nagyszombati egyetem jezsuita kezelésben lévő érseki egyetemnek minősült egészen a felvilágosult abszolutizmus időszakáig. Az állam, így a Habsburg-monarchia kormányzata is a 18. század második felétől kezdve fordított egyre nagyobb figyelmet az oktatásügyre. 1769-ben már állami gondoskodásból egészült ki a negyedik, orvosi karral a nagyszombati egyetem szervezete, s jött így létre egy klasszikus felépítésű négykarú magyar egyetem. 1773- ban a jezsuita rend feloszlatása után az univerzitás állami intézménnyé vált, mint királyi magyar Tudományegyetem. 1777-ben előbb Nagyszombatról Budára, majd 1784- ben onnan Pestre költözött az egyetem, melynek szervezetében ekkoriban alakultak meg a hazai felsőfokú szakoktatás első intézményei. így 1782-ben a bölcsészeti karon jött létre az Institutum Geometricum, a mai Budapesti Műszaki Egyetem és 1787-ben az orvosi karon az Institutum Veterinarium, a mai Állatorvostudományi Egyetem jogelődje. Egyetemünk, amely évszázadokon keresztül az ország egyetlen igazi univerzitása volt, az említetteken kívül is még több hazai egyetemnek, illetve akadémiának volt szülőhelye és nevelője. 1848-ban több terv is született az egyetem szervezetének reformjára3, ezek megvalósítására azonban nem maradt idő. Az abszolutizmus időszakában, 1850—51-ben egy konzervatív szellemű, mégis számos korszerű és haladó elemet is magábafoglaló egyetemi reform bevezetésére került sor. E reform többek között megszüntette a bölcsészkar addigi előkészítő jellegét, s egyenjogúsította azt a többi fakultással. E korszakban, 1862-ben alakult meg a Tanárvizsgáló Bizottság, amely szerve5
