Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
304 vezetes "Victoria regia"-t termesztik. A századfordulótól - ekkor csonkították meg először a kert területét - egészen az 1950-es évekig különböző - de meg soha nem valósuló - tervek születtek a Botanikus Kert átköltöztetésére. A Molnár Ferenc által A Pál utcai fiúkban hitelesen leírt "Fűvészkert" az első világháború alatti visszaesés után csak az 1930-as években, az 1928-tól igazgató Tuzson dános vezetésével nyerhette visz- sza korábbi rangját. A második világháború és főleg Budapest ostroma a Botanikus Kert csaknem teljes pusztulását eredményez te. Szomorú nevezetesség, hogy 1944 novemberében a Kert igazgatósági épületében fogták el Bajcsy-Zsilinszky Endrét a nyilasok. A Botanikus Kert háborús kárait csak 1947-ben kezdték helyrehozni, maga a Kert pedig - 1949-től a TTK keretében - a Rend szertani Intézet helyett a Növényélettani Intézethez került, illetve rövid ideig - 1952-ben - "Botanikus Kert Tudományos Intézet" néven önállóan szerepelt. 1953 és 1969 között Soó Rezső Kossuth-díjas akadémikus volt az 1960-tól természetvédelmi területté vált Kert igazgatója. 1966 őszén jelentős beruházás révén korszerű üvegházzal és laboratóriumokkal gazdagították a Kertet. Soó Rezsőt követően Priszter Szaniszló, majd Isépy István lett a Kert igazgatója. A Botanikus Kert iratai 1805-től 1970-ig - az 1850-es évekig igen hiányosan! - állnak rendelkezésünkre, jórészt átnézéssel kutathatóak. Az első állag az egész kert történetére vonatkozó - a XIX. század első felében többségében német és latin nyelvű - ikta- tatlan, egyenkénti átnézéssel kutatható iratokat, valamint - 1898-tól kezdődően - iktatott iratokat tartalmaz, melyek kutatását iktatókönyvek segítik. a/ A Botanikus Kert iratai 1805-1970 51 doboz, 13 kötet = 6,27 ifm
