Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
249 26. Eötvös József Kollégium 1895-1950 102 doboz = 12,24 ifm 1895-ben Eötvös Loránd a párizsi École Normale Superieure mintájára alapította az édesapjáról elnevezett, az egyetem irányítása alatt álló középiskolai tanárképző kollégiumot. A Kollégium első épülete Pesten, a Csillag utcában volt, ahonnan 1910-ben költöztek át a mai, Alpár Ignác tervezte Ménesi úti épületbe. A Kollégium első kurátora Eötvös Loránd, igazgatója pedig a fizikus Bartoniek Géza volt (1895-től 1928-ig), aki a porosz mintájú magyar oktatási rendszerben francia szellemiségű szigetet teremtett a Kollégiumból. Az intenzív tanárképző kollégium a kitűnő tanulóknak, elsősorban a szegényebb vidéki rétegekből és a középosztályból származó tehetséges és szorgalmas diákoknak az otthona volt. Az első kollégiumi nemzedékből Kodály Zoltán, Szekfű Gyula, Horváth János, Szabó Dezső, Pais Dezső, Gombocz Zoltán, Novo- bátzky Károly, Balázs Béla, Zsirai Miklós, Laczkó Géza, Kuncz Aladár és a természettudós Zemplén-testvérek nevét ismerjük leginkább, de mellettük a Kollégium - már fennállása első tizenöt évében - 135 vidéki középiskolának adott kitűnően képzett és kultúraközvetítő, -teremtő küldetésük révén a történelmi Magyarország iskoláiban nagy hatást gyakorló tanárokat. Az Eötvös Kollégium magas színvonalát a kollégisták erős ön- kormányzatra épülő demokratikus közössége, a szakvezető tanárok gondos irányítása és a jól válogatott, a kurrens szakirodalmat teljességre törekedve gyűjtő könyvtár szabad használata biztosi tóttá. Eötvös Loránd halála után a kollégium kurátora Teleki Pál lett, az igazgató Bartonieket Gombocz Zoltán, a kiváló nyelvész (1928-tól 1935-ig), majd Szabó Miklós klasszika-filológus (1935-től 1945-ig), a háború után pedig Keresztury Dezső követte. (Ö kultuszminisztersége mellett is megtartotta az Eötvös
