Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
138 Mutató Szigorlati mutató 1933/1934» tanév f/ Államvizsga-jegyzőkönyvek 1900-1928 53 kötet = 2,14 ifm Az állam- és jogtudományi tanulmányok befejező aktusa volt az államvizsgálat, mely a jogi képesítés feltételének tekinthető» Az 1883. évi tanulmányi és vizsgarend két elméleti állam vizsgálatot rendelt el: a jogtudományit és az államtudományit. A jogtudományi államvizsgálat tárgyai voltak: a magyar magánjog (kapcsolatban az osztrák joggal), tekintettel a házasság kánonjogi elveire, a büntetőjog és büntető eljárás, a kereskedelmi- és váltójog, a polgári törvénykezés és a magyar közigazgatási jog. Az államtudományi államvizsgálat stúdiumai: alkotmányi és kormányzati politika, magyar közigazgatási jog, tekintettel a perenkívüli eljárásra, a magyar pénzügyi jog elvei és főbb intézményei, a jövedéki kihágásokkal, az egyházjog, mint az egyházak alkotmányi és közigazgatási joga, a magyar állam statisztikájából a népességi, közművelődési és köz- gazdasági rész, tekintettel Ausztriára. Az államvizsgálatokra két bizottságot alakítottak 5-5 fű részvételével. Ezek közül 3 kari oktató és két külső tag lehetett. Amennyiben az államvizsgálatok száma földuzzadt, úgy a bizottságok kettéválhattak A és B bizottságra. Az államvizsgálat időtartama 1,5 óra volt. A vizsga feltétele a végbizonyítvány megszerzése volt. A jelölt legfeljebb egy tárgyból volt ismétlővizsgára bocsátható. Ha az államvizsgálat tárgyai közül kettőből nem felelt meg, már az egész vizsgálatot ismételni kellett, Az államvizsgálati jegyzőkönyvbe följegyzett adatok: a jelölt személyi adatai, tanulmányainak kezdete, az elvégzett fél
