Kiss József Mihály - Szögi László - Ujváry Gábor: Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, Repertórium 1635-1975 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 10. (Budapest, 1988)
A levéltár fondjai
136 jog, politika,, A második szigorlaton számonkért ismeretek: nemzetgazdaságtan és pénzügytan, a magyar és az osztrák állam statisztikája, Európa főbb államaira tekintettel, továbbá a magyar közigazgatási jog, beleértve a pénzügyi igazgatási jogot, valamint a perenkivüli eljárást, továbbá a törvényeknek a kihágásokra vonatkozó részét és az ehhez tapadó eljárást. Miután valaki abszolutóriummal rendelkezett, a vizsgákat tetszés szerinti sorrendben tehette le. A szigorlati vizsgáló bizottság elnöke a kar dékánja vagy prodékánja volt, a bizottságokat a tárgyak rendes vagy jogosított tanáraiból állították össze. A szigorlatok időtartama maximálisan két óra volt, azon bárki részt vehetett: nyilvánosak voltak. A szigorlatról jegyzőkönyvet vezettek; a pontos nyilvántartás adatai a következők: a hallgató neve, személyi adatai, a letett szigorlatok ideje és tárgya, a vizsgáztató tanárok és a dékán aláírásai, az elnyert fokozat, a doktorrá avatás ideje. A jegyzőkönyvben föltüntették a doktori értekezés számát s elfogadásának tényét is. Szerepelt a bizottság határozata is, s amennyiben a szigorlat valamelyikéből (vagy egyik-másik tárgyából) nem felelt meg a jelölt, úgy a "nem képesítte te11 “ bejegyzés. Természetesen a javítóvizsga időpontja és eredményei, a pótló vizsga bizottsága s újabb aláírások is. A szigorlati rendben 1946-ban következett be változás, amikor ismét bevezették az egységes szigorlatokat. Ezeknek lebonyolítása és jelentősége már gyökeresen más: a maihoz hasonló rendszerű volt; a hallgatók a szigorlatokat tanulmányaik során tették le, s az eredeti szigorlat helyét lassan átvette az egyre szigorodó államvizsga. Tekintve, hogy a beiratkozási anyakönyvek az 1919-es esztendőig elpusztultak, ez a sorozat részben pótolhatja a hiányt. Amennyiben a hallgató csak egy szigorlatig is eljutott, valamennyi személyi adatát bejegyezték a jegyzőkönyvekbe. A köteteket addig használták, míg be nem teltek, ezért év- • körük változó. Nyelvük 1875-ig latin, azután magyar. Kutatásuk egyszerű: minden kötet végén regiszteres névmutató található.
