Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Szögi László: Az Egyetemi Könyvtár Irattára 1778–1944
nyag és a könyvtári forgalom nyilvántartó könyvei elvileg u- gyancsak kézirattári őrizetben vannak. (Kézirattári jelzetekkel ellátva találhatók Déri Miklósnál Az Egyetemi Könyvtár bibliográfiája. = Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei l. Bp. Ipúa. lop, II5-IIŐ. p. c. ismertetésében.) E források azonban irattári eredetűek és egyben regisztratúra jellegűek, így nyilvánvalóan levéltári feldolgozást igényelnek. Ismertetésünkben e szempontokat igyekeztünk figyelembe venni. Az egyetemi könyvtári iratokat elsőként Dr. Tóth András rendezte és ismertette, aki többek között ezen források alapján dolgozta fel az Egyetemi Könyvtár 1773 és 1876 közötti történetét. (A kiegyezés és a felszabadulás közötti évek könyvtártörténetét Vértesy Miklós írta meg.) Mivel az iratok részletes levéltári feldolgozása még nem történt meg, csak a legfontosabb iratsorozatok általános ismertetésére szorítkozhatunk. A felszabadulás utáni irattári anyag is megvan az E- gyetemi Könyvtárban, de annak ismertetésére csakis levéltári állományba vételük, selejtezésük és rendezésük után kerülhet sor. a) Iratok I77S - lp44 lóo csomó, 20 kötet = 36,5 fm A könyvtári iratok 1780-tól lényegében hiánytalanul maradtak meg, a XVIII. század utolsó két évtizedéből csak igen kis mennyiségben. Az iratok kezdetben egyszerű időrendben, később a sorszámos iktatás rendjében találhatók a csomókban. Főleg a
