Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Szögi László: A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Levéltára
3°4 a Históriáé Morborumokat jelenleg, mint kéziratos anyagot a Könyvtár őrzi, de ezek az Írások is szerves részét képezik a mült századi Orvosi Kar történeti forrásanyagának, A fond kisebbik részét az l86o-as évekből megmaradt hallgatói pályázatok dolgozatai, és a volt orvoskari ifjúsági egyesületek töredék iratai teszik ki, 2Í_ÍÍÍ2£2íÍ22_^2Ek2I2í2! I787 - 1847 52 doboz =8,0 fra Az állagban a magyar orvosképzés és a hazai gyógyítás történetének különleges kéziratos forrásai találhatók. Az Orvosi Kar tanulmányi rendjét I770 és l848 között többször módosították. így 1774-ben, majd 1786/87-ben, amikor 11. József korszerűsítette a Kar szabályzatát. Bécsi példa nyomán új szigorlati rendszer lépett életbe Pesten az I8l3/l4-es tanévtől kezdődően. Eszerint az Orvosi Karon a doktori cim elnyeréséhez önálló orvosi munkaként sajátkezüleg irt két kórtörténetet kellett benyújtaniok a jelölteknek. Az esetleírások a gyógyítással kapcsolatos javaslatokat és észrevételeket is tartalmazták. A többségében latin, de részben német és magyar nyelvű Históriáé Morborum-ok tehát bepillantást engednek a XVIll. század végi, XIX. század eleji orvosi munkába, ugyanakkor a magyar orvostanhallgatók akkori képzettségi szintjéről is tanúskodnak. Ez az értékes irategyüttes eddig is ismert volt, de benne az elmúlt évtizedekben kutatás gyakorlatilag