Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 II. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Mázi Béla: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattára

- 376 - alakították fei} a Jogtant pedig 5 alszakra bontották. Az a- nyag jelenleg is ebben a szakrendben van felállítva. A gyűjtemény e részében összegyűlt anyag túlnyomó része a 17. század és a Ip. század első fele közti időszakból származik.

lp5o-ben kezdődött a kézirattár új rendszerének kialakítása, ezzel egyidőben a gyarapítás is tervszerűvé vált} az a- jándékozások mellett inár döntően a kézirat-vásárlások gyarapították az anyagot. Ekkor kezdték el az új, a proveniencia elvén alapuló, szakokra nem tagolt korszerű rend kialakítását. Ettől kezdve a kéziratok szerzeményt eredete lett az irányadó szempont az anyag elrendezésében, felállításában és feldolgozásában, Az új rend kialakítása a raktári felállításban is más módszert követelt} a raktározást numerus currens-alapra helyezték. Az utóbbi időkből származó kéziratanyag nagy részét már teljes hagyatékok teszik ki, A kézirattár gyűjtőkörébe tartoznak a tudomány bármely területén - elsősorban a humaniórákban - és az irodalomnak bármely ágában alkotott írásművek, terjedelemtől függetlenül, ezen kívül a tudományos munka előkészítő termékei (jegyzetek, vázlatok, fogalmazványok), különös tekintettel az Akadémia tagjainak működésére.

A kézirattár katalógusrendszere két nagyobb egységből álli A régi katalógus rendszerét Römer Flóris és Jakab Elek dolgozták ki. Párhuzamosan két katalógust készítettek: egy kézirat-katalógust és mellette egy levelezés-katalógust. Mindkét katalógus betűrendes. A kézirat-katalógusba tárgyszavakat is beépítettek, de a tárgyszavazás nem mindig következetes. Ez a rendszer 1949-ig lényegében változatlan volt, az addig álló-