Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)

Bevezetés

XXVI

feladatunknak. Az egyes kútfők, tételek, vagy éppen iratok tárgyát igen röviden adtuk meg, hiszen ez csak a kutatók elsődleges tájékoztatására szolgál, de a pontos és részletes levéltári jelzetek alapján remélhetőleg így is sok segítséget nyújtunk az érdeklődőknek. A régóta működő állami és egyházi levéltárak esetében az iratok bemutatása az adott levéltár rendszeréhez igazodik, A szekciók, ill, fondcsoportok, fondok és állagok kialakult rendjében, azok feldolgozottságának megfelelően közöljük mi is az egyetemtörténeti vonatkozású iratokat. Az egyes fejezetek elején az összeállítók mindig utaltak a legcélszerűbb kutatási módszerekre.

Az egyetemi levéltárak esetében már nagyobb lehetőségünk volt egységes szerkesztési elvek alkalmazására, A kötetben u- gyan nem került egymás mellé a három egyetemi gyűjtemény (EtTE Levéltár, SOTE Levéltár, a Róm. Kát. Hittudományi Ákadámia Levéltára) ismertetése, az anyag felépítése azonban mindhárom e- setben ugyanaz. Az ELTE Egyetemi Levéltárának első helyre való kiemelését nem pusztán egyetemi jellege indokolja, hanem az is, hogy kiadványunk egyik fő célja volt, hogy az Egyetemen őrzött forrásokról is jelenjék meg egy mindenki által elérhető kutatási segédlet. Egységes ismertetésükre azért sem volt lehetőség, mert az említett egyetemi levéltárak csak most vannak kialakulóban, bár anyagukról nagyjában egy időben, s azonos módon készítenek levéltári segédleteket. Az említett

egyetemi forrásokat őrző intézmények, még sehol sem kaptak szaklevéltári jogállást, jóllehet a gyűjtemények nagysága és forrásértéke ezt több hazai egyetemen is indokolttá tenné. Hoz-