Egyetemünk történetének levéltári és kézirattári forrásai 1635-1970 I. - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 8. (Budapest, 1982)
Bevezetés
XVI jegyzőkönyv kötete ', 1900-tól pedig teljes sorozattal rendelkezünk. A Bölcsészettudományi Karon 1889-től maradtak meg e fontos források, az Orvosi Karon pedig az I793-I803, s az 18ISIS 19-es évekből vannak meg a jegyzőkönyvek, és 1869-től itt is hiánytalan sorozat áll a kutatók rendelkezésére. Az ugyancsak érdekes rektori, vagy dékáni naplók néhány kötete szintén megvan. Közülük elsősorban az I636-I640 közötti, tehát az egyetemalapítás utáni évekből ránkmaradt rektori 22//, és az I773-I837 közötti évekből való bölcsészkari dékáni napló 25// érdemel említést. Az egyetemi hallgatóság számáról, összetételéről elsősorban a matrikuIákban, ill. a későbbi felvételi nyilvántartások- ban lehet tájékozódni. Mint korábban már említettük, az Egye-, tem első anyakönyve I636-I80I közötti adatokkal elpusztult. Ezt csak részben pótolhatja az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban megmaradt, és a nagyszombati jezsuita gimnázium, majd az akadémia adatait I6IÓ-I693 közötti évekből tartalmazó matrikula. 2^ A Jogi és Bölcsészeti Kar XVll-XlX. századi a- nyakönyvei elpusztultak, a XX. századi nyilvántartások jelentős része még nem került levéltári őrizetbe. Ezzel ellentétben a Teológiai és Orvosi Kar felvételi nyilvántartásai - kivéve az orvostanhallgatók I8Ó0-I9I0 közötti anyakönyveit - csaknem teljes sorozatban állnak rendelkezésre. Minden egyetem múltjának értékes forrása a "promóciós könyvek" sorozata, amelybe a végzett és tudományos fokozatot ron 1849-től lényegében hiánytalan protocollum sorozattal találkozhatunk, A Jogi Karnak megmaradt egy I759-I785 közötti ~l/
