Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
IV. Az Egyetem épület- és tárgyi emlékeinek inventáriuma
Kmety Károly (1896-1929), Kováts Gyula (1883-1928), Földes Béla (1882-1917), Magyary Géza (1903-1928) és Nagy Ferenc (1890-1928). Szladits Károly (1932- 33) képének festője ismeretlen, ennek egy kisebb alakú változata található a polgári jogi tanszéken, a 104-es szobában. Kenéz Béla képét Sárkány nevű festő festette. Nem sikerült meghatározni a következő képeket: Burián László festő 1890-ben készült képén díszmagyarba öltözött bajúszos szakállas férfi. Veress Zoltán festménye szintén díszmagyarba öltözött férfit ábrázol dékáni lánccal, ismeretlen festőtől múlt század eleji viseletbe öltözött férfi. Nem határozható meg az a két kép sem, amelyeken az öltözet sejteti, hogy az ábrázoltak a múlt században éltek. Az Egyetemi Levéltárban található Asztalos Gy. képe Szinnyey Józsefről (1923-24.), Pándy N. képe Petz Gedeonról (1931-32), Pap Domonkos képe Kornis Gyuláról (1935-36), ismeretlen festő: Domanovszky Sándorról (1939-40). A volt rektorokról készült olajfestmények amellett szólnak, hogy létezhetett egy rektori arcképcsarnok is. A jogi kar képei között is találunk több, rektori arcképcsarnokból származó képet. A központi épület földszinti előcsarnokában a boltívet tartó oszlopokon láthatók a fehérre festett, 1934-ben mintázott kari jelvények. A központi épület és az Egyetemi Templom csatlakozásánál találjuk az első világháborúban elesett hallgatókra emlékeztető emlékművet, melyet Zala György és Lechner Jenő szobrász 1930-ban készített. A ma is álló szobor különlegessége, hogy talapzatán a Vörösmartytól vett versidézetben egy szót megváltoztattak. „Tűrj érte mindent, ami bánt. Kínt, szenvedést (az utóbbi szó helyett a költő a „szégyent" használta!) és halált. De el ne szenvedd, el ne tűrd Véred gyalázatát." A vésnök aligha tévedett. Tudatos ferdítésről lehet tehát szó, ma már kinyomozhatatlan, kinek az ötletéből. A szobor készítését Hekler Antal egyetemi tanár irányította. Az avatóbeszédet 1930. november 1-én Wolkenberg Alajos teológiai professzor tartotta. (Liber: 380). Az Eötvös József Kollégium 1895-ben a párizsi École Normale Superieur Mintájára létesült. Uj épülete azonban csak 1911-ben készült el. (XI., Ménesi u. 11-13.) Tervezője Alpáry Ignác volt. Az épületben található relikviák: Eötvös József képe, Benczúr Gyula olajfestménye; Eötvös József mellképe, Székely Bertalan olajfestménye; Eötvös Loránd mellszobra fehérmárványból, Stróbl Alajos műve; Kodály Zoltán fehérmárvány mellszobra, Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása; Eötvös József gipsz melszob- ra, ismeretlen szerzőtől; az Athénéi Iskola című festmény másolata. Balló Edétől; Bartoniek Gézáról és Gombocz Zoltánról, az Eötvös Kollégium igazgatóiról készült olajfestmények, ismeretlen szerzőktől. Nem soroltuk az Egyetem épületemlékei közé a régi, de nem egyetemi rendeltetéssel épült, 1953-ban igénybe vett Piarista Gimnázium épületét. Ennek az épületnek a harmadik emeletén, az А-porta felől, a volt piarista diákra, Eötvös Lorándra emlékeztető reliefes-táblát találunk. Az épületben 1953-ban a bölcsészkar kapott helyet. A Kar itt kialakított tanácstermében, 1955-ben egy Gombocz Zoltánra emlé132
