Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
III. Az Egyetem jelvényei
biakban ennek magyar fordítását idézzük: „Hogy pedig a fenti módon megmagyarázott s az egyetem nevében kelt bizonyítványok, úgyszintén más kiadványok hiteles pecséttel megerősíttethessenek, különös királyi kegyünkből és kegyelmünkből megkülönböztetett pecséteket adományoztunk kegyeelmesen. Az elsőt, tudniillik, a nagyobbat a királyi egyetem részére, melyet az egyetem rektora fog őrizni; úgymint egy paizs gömbölyű, vagy kerek alakban, melyet két függőleges és három vízszintes vonal hasít és tizenegy mezőre oszt, melyeknek ketteje a paizs közepét foglalja el és pedig a felső vörös mezőben a hármashalmon nyugvó, közönséges arany koronából kiemelkedő érseki keresztet, tudniillik fent említett Magyarországunk címerét tüntetvén fel, a keresztet a mi felséges nevünknek arannyal írt kezdőbetűi: M.T. kisérvén' ; az alsó pedig a budai főtanoda ősi jelvényét mutatván, úgymint kék mezőben ezüstsújtá- sos, aranyöltönyű s jobbra kinyújtott, arany szegélyű fekete táblába kötött zárt könyvet tartó kart, a mező alját a Duna folyam foglalván el. Az első vagyis a legfelső vágásnak első mezeje Horvátországnak ezüsttel és vörössel festett kockáit tartalmazza, a második a Dalmátországra vonatkoztatott három arany párducfejet kék mezőben, a harmadik Szlavónia címerét, t.i. a közepén a Dráva és a Száva között vízszintesen húzódó zöld mezőben jobbra futó természetes színű menyétet feltüntető kék paizsot, a paizs- főben hatágú aranycsillag ragyogván. A második vágásba íratnak Magyarország már fentebb leírt címerét kisérő címerek, jobbról Gácsországé a kékmezőben °o° fekvő s régi módi hegyes aranykorona, balról Lodomérországé, szintén kék paizs, mely ezüsttel és vörössel kockázott két vízszintes pólyával van ékesítve. A harmadik vágásban a budai főtanodának már fentebb leírt mezejétől jobbra a bíbormezőben a kivont kardot jobbra villogtató ezüstpáncélos kar, Rámának, vagyis Bosnyákországnak, balra pedig az ezüstszínű paizsban a száján vörös nyíllal átlőtt, jobbra fordult természetes színű vaddisznófej. Szerbországnak címere fekszik, végül a paizs aljában látható a két legutolsó, t.i. a tizedik és tizennegyedik mező, melyek közül a jobb felől levő aranymezőben a Kunországot jelentő, jobbra fordult, első lábait ragadásra nyújtó, vörös nyelvét kiöltő, farkát hátára fölemelő fekete oroszlánnal, melynek feje fölött jobbról a vörös fogyó Hold szarva, balról hatágú vörös csillag ragyogvván; a bal pedig vörös paizsban Bul- gárországot jelentő egymásfölé helyezett három ezüst agárral van ékesítve. Végül az egész paizson a mi Magyarországunk koronája nyugszik, paizstartók gyanánk szerepelvén a paizsot mindkét felől tartó, egymással szemben álló két angyal, kik egészen leom- ló, de mindkettőnél, a jobboldalinál a jobb lábánál, a baloldalinál pedig a bal lábánál felhasított fehér ruhában s vállukról leomló, a jobboldali kék, a baloldali vörös köpenybe van öltözve, s látható lábukon régi római szokás szerint felsaruzva. A pecsétet magát pedig ez a körírat, vagyis felírat veszi körül: SIGILLUM UNIVERSITATIS REGIAE BUDENSIS 1777". Az Egyetem Pestre költöztetése után (1784) ennek a pecsétnek csak a felirata változott meg „REGIA SCIENTIÁRUM UNIVERSITAS HUNGARICA PESTI79
