Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
III. Az Egyetem jelvényei
A jogarok és tisztség-láncok használatáról néhány vonatkozásban már szóltunk. Nem említettük azonban, hogy a századfordulón készült Egyetemi Szabálykönyvben a pedumok és a láncok, mint a rektor és a dékánok „hatósági jelvényei" szerepelnek. (Margitai: 226.) A rektori jogarnak az avatásokon a doktorjelöltek, régebben a rektor és a dékánok eskü, illetve fogad lomtételénél volt és van konkrét szerepe, amennyiben az esküttevők jobb kezük mutató és középső újját a gömb peremére helyezve, mondják el az eskü szövegét. Az Egyetem nagyszombati korszakában az avatásokra hívogató promotor előtt a diákok a kari jogart hordozták; az Egyetem testületé a pedumokkal együtt teljes díszben várta 1780. június 25-én a budai palotába érkező királyi biztost; 1790-ben a korona hazahozatalakor a bécsi kapu előtt szintén jelvényeivel várakozott a tanács; a körmeneteken a felvonuló tanács előtt díszruhás pedellusok vitték a pedu- mokat; így vonultak az Országházba a 300 éves jubileum alkalmával is. Államfőnek kijáró tisztelet, hogy a rektor és a dékánok a kapu előtt ornátusba öltözve, láncokkal és pedumokkal várakoznak a magas vendégre. A külföldi és belföldi egyetemek jubileumi ünnepélyein a rektor (vagy képviselője) ornátusba öltözötten (néha anélkül) a láncot viseli. A jogarokat a rektor őrizte. Mária Terézia rendeletére, hasonlóan a Bécsi Egyetemhez, egy ideig a kari pedumokat a dékánok őrizték. 1805-ben azonban. Napóleon hadainak közeledtére, a pedumokat az éremtárral és néhány értékesebb kódexszel Eszékre szállították, majd amikor visszahozták, biztonságos őrizetükről a rektornak kellett gondoskodnia. (Pauler: 1880. 329.) A Margitai-féle szabálykönyvben pedig ez áll: „Az egyetem pecsétjeinek, alapító-, adomány-, megerősítő- és kiváltságleveleinek, képeinek, s általában mű- és történeti emlékeinek őrzéséről a Rector gondoskodik. A rectori és dékáni jelvények őrizete első sorban az ő feladata és kötelessége". (Margitai: 207.) A díszöltözetek (ornátusok) A nagymultú külföldi egyetemeken a tisztségviselők, de a tanárok is, ünnepi alkalmakkor ma is viselik a régi díszruhákat. Egyetemünkön II. József koráig mind a négy karnak a tanári ünnepélyes ornátusa a jezsuiták viseletéhez hasonló fekete, hosz- szú „talárból" és a kanonoki mucetumhoz hasonló köpenykéből, az „epomisból" állott, mely a tanárok esetében sötét vörös damaszkból, a rektoré és dékánoké pedig vörös színű bársonyból készült: Ehhez járult a biretum", a sötét vörös színű föveg. Az új doktorok, a Gráci Egyetemhez hasonlóan, avatásuk alkalmával, piros selyemmel bélelt viola színű epomist és négyszögletű vörös „doktori kalapot" (quadratus) kaptak. (Szentpétery: 59-60.) Az orvosi kar 1772-ben „tudori kalapot (byretum)" kapott, mely a tudor-avatásoknál volt használatos (Rupp: 2.). A jogi karon „köntöst" viseltek 70
