Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
III. Az Egyetem jelvényei
AZ EGYETEM JELVÉNYEI III. Az egyetemi szertartások hagyományos és előírásos rendje értelmében a kellékek, a különféle rekvizitum használata az ünnepélyeken elmaradhatatlan volt. A jelvények, a címerek és az ornátusok az ünnepélyesség velejárói és már a legkorábban alapított európai egyetemek kelléktárában ott találjuk őket. А XI. században létesült Coimbrai (Portugália) Egyetemen „érdekes a rectornak hermelin palástja, a tiarához hasonló aranykoronája, és a trónusa, amely körül 8 alabárdos testőr szokott állani, mellette a király és a királyné számára van két kisebb karosszék készítve. Három lépcsővel alantabb a tanács helye következik, drága fanemekből készült és czimerekkel ellátott karosszékekkel, ezután pedig az egyetem tanárai részére remekül kifaragott padsorok vannak. Hátuk mögött a díszbe öltözött tanulók állnak, kiknek a gyűlésen megjelenni kötelező. A határozatot egy trombitás hirdeti ki az egyetem udvarán és a vár bástyáiról, mert az egyetemi épületet hatalmas középkori várkerület övezi körül; ellátva rendes katonasággal, fegyverzettel, sajátkezű uniformissal, melynek minden darabján az egyetem czímere látható. A tanárok és tanulók pedig még ma is födetlen fővel, bosszú fekete palástban járnak, festői ráncokban vállaikon hordva a tógának egyik sarkát. A fekete kesztyű és fekete nyakkendő még egyhangúbbá teszi viseletö- ket. Alig változott itt valami а XI. század óta. Atavisticus emlék a régi középkorból". (Herczeg: 36-37.) Egyetemünk történetében ezek az idejétmúlt emlékek olykor politikai okokból nyertek jelentőséget. így például használatuk fontosságát a neves közéleti személyiség. Egyetemünk nagytekintélyű jogász professzora, Pauler Tivadar, az 1865- ben hivatalába lépő Wenzel Gusztáv rektorhoz intézett beszédében eképpen fogalmazta meg: „A bíboros palást, mely a külföldi egyetemek rectorait díszíti, az aranyszövetü epomis, mely II. József koráig ezen főiskolánál azok vállait födte, az arany nyaklánc és ezüst jogarok, a Magnificentianak czíme, azon korban, midőn megadatott a főúri méltóság jelvénye, melyet hazánkban Róbert Károly az ország zászlósainak tulajdonított, Werbőczy Hk.ll.54.cz. a vránai perjel különös díszjogaként említ, és az országos rendek még а XVIII. század derekán oly fényesnek tartották, hogy a királyi személy- nőknek azzali felruházását az 1751 fi. törvényczikkely által örökítették; kitűnő rangjuk, melynél fogva a püspökök fölötti elsőbbséget igényelték, a párizsi egyetemnél a pápapi nunciusokkal, sőt bíbornokokkal versenyre keltek, végre azon körülmény, hogy még napjainkban is koronás királyok és uralkodó fejedelmek, egyetemeik magnificentissimus rectorainak czímével élnek, míg ebbeli jogaik gyakorlatát választott prorectorokra hagyják, a tudományok iránti hódolatuk, állításaim igazságának mindannyi jelei és bizonyítékai". (Pauler: 1865.5.) Az Egyetem ragaszkodott is kiváltságaihoz. A rektor gondoskodott arról, hogy Mária Terézia 1769-es kiváltságlevele"— mely az Egyetemet, mint országos intézetet előbbrevalónak mondja, mint a várost — mindenütt, tehát a fogadtatások sorrendjénél is tiszteletben tartassék, mely ha nem történnék, felíratilag megkérendő a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi Miniszter úr, hogy az egyetem tiszteleti jogait védelmezze meg". (EHR) így az országos ünne61
