Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
II. Az Egyetem szertartási szokásai és alkalmai
A rendezvények égisze A különféle rendezvényt az Egyetem testületéinek oltalma, védelme, régebben használatos kifejezéssel: égisze alatt tartják. Az Egyetemi Közgyűlés (generalis conventus) volt mindig az Egyetem legmagasabb és legünnepélyesebb testületi fóruma, ahol a legfontosabb, a testület összes tagjait érintő és érdeklő ügyeket tárgyalták, s azon a rektor elnöklete alatt az összes tanár résztvett. A közgyűlés égisze alatt tartották a tanévnyitókat, a jubileumi évfordulókhoz kapcsolódó ünnepi megemlékezéseket és a honoris causa doktoravatásokat. Az ilyen rendezvények alkalmából a közgyűlés ünnepi jelleget nyert, a meghívás, invitálás „az egyetem ünnepi közgyűlésére" szólt. Ennek gyakorlata napjainkban is fennáll. Az Egyetemi Tanács (régen: senatus) oltalma alatt a kisebb rendezvényeket és a doktoravatásokat tartják. A kitüntetéses (sub auspiciis . . . ) doktorokat azonban az Elnöki Tanács égisze alatt avatják fel. Itt említjük meg az ún. „ünneptársak" szerzésének szokását is. A Bécsi Egyetem ötszázados jubileuma példájára hivatkozva. Egyetemünk újjáalakításának százados ünnepe alkalmából, a Tanács elhatározta, hogy „az egyetem tudorai és volt tanulói, mint ünneptársak bizonyos díj lefizetése mellett az ünnepélyen részt vegyenek". (Margó: 5.) Manapság, a tudományos rendezvényeken szokás a „részvételi díj" fizetése, és ennek bevezetésére is külföld szolgált példákat. A karok sorrendje A rendezvények alkalmával régtől fogva gyakorlat a karok sorrendjének megtartása. Alapításakor az Egyeteme két fakultással kezdte működését. Egyházi jellegéből következett, hogy sorrendben első helyen a hittudományi kar állott és a második hely illette a bölcsészkart. Ám az 1667-ben alapított jogi kar oklevelében már azt olvashatjuk, hogy a Kar „az akadémiai tanácskozásokon, a hányszor csak a rector hívja, az akadémiai ténykedések alkalmával helye közvetlenül a hittudományi karé után lesz". (Margitai: 83.) Az orvoskar alapítóokmányának tekintett 1769. november 7-én kelt diplomában a Kar helyéről, sorrendjéről még nincs szó. Az 1780-ban kiadott Diploma Inaugurale-ban viszont ezen a téren egyértelmű intézkedés történik: az első hely a hittudományi, a második hely a jogi, a harmadik az orvosi, a negyedik hely pedig a bölcsészeti kart illeti. Az Egyetem 1950-ben történt átszervezésekor, önállóvá lett a hittudományi és az orvosi fakultás, ugyanakkor ketté vált a bölcsészeti kar. A hagyományokat szem előtt tartva a karok sorrendje ma a következő: első az Állam- és Jogtudományi Kar, második a Bölcsészettudományi Kar, harmadik a Természettudományi Kar. Ez egyébként megfelel az ABC sorrendjének is. A szertartások, ünnepélyek alkalmával a bevonulás sorrendje: elől a pedum-vivő hallgatók, őket a jogi, a bölcsész és a TTK-ás dékán követi, legvégül a rektor (akivel esetenként együtt jön a magasrangú vendég, pl. államfő, miniszter). Kifelé jövet a sorrend fordított, tehát legvégül a pédumtartók mennek. 58
