Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)

II. Az Egyetem szertartási szokásai és alkalmai

Az Egyetem alapításának és újjáalakításának jubileumi évfordulói

Az Egyetem ünnepélyes megnyitása 1635. november 13-án volt Nagyszombaton. Tolvay Imre, az Egyetem első historikusa, művében részletesen ismerteti az ünnepség lefolyását, amelyen Pázmány az alapítás körülményeiről szólt, Jászberényi Tamás, a filozófiai kar dékánja pedig Pázmány érdemeit méltatta. Több, mint egy évszázadon át november 13-án volt a tanévnyitó és ezt a napot tekintették az alapítás ünnepének is. (Tolvay: 1725.) Az Egyetem létezését azonban az alpítólevél aláírásától, 1635. május 12-től számítjuk és а XVIII. század 40-es éveitől minden évben ezen a napon ünnepi ülésen emlékeztek az Alapítóra. Később, 1876-tól 1949-ig május 13-án — Mária Terézia születése napján — tartották a megemlékezést. — Az elhangzott beszédek 1860-tól az Egyetemi Ünnepi beszédek című sorozatban jelentek meg.

Az alapítás századik évfordulóját 1735-ben még Nagyszombatban ünnepelték. Ebből az alkalomból jelent meg az Egyetem első századát (1635-1735) magában foglaló egyetemtörténeti munka, Kazy Ferenc tollából. (Kazy: 1738.) A kétszázadik évforduló (1835) megünneplésének részleteit Dertsik János rektor nyomtatásban is megjelent beszédéből ismerhetjük meg. (Dertsik: 1836.) Ekkor készült Fejér György egyetemtörténeti kötete (Fejér: 1835.) és Podhradczky János ugyancsak egyetemtörténeti vonatkozású tanulmánya. (Podhradczky: 1836.) A kétszázötvenedik évfordulóról 1885-ben szintén megemlékeztek, de kevesebb fénnyel. A háromszázadik évforduló alkalmából 1935-ben nagyszabású ünnepsorozatot rendeztek. Ennek részleteit külön kiadott jubileumi évkönyvben örökítették meg. (Kenyeres: 1935. és Kornis: 1936.) Ez alkalomból jelentek meg a karok történetét tárgyaló kötetek. (Flermann-Artner: 1938., Eckhart: 1936., Szentpétery: 1935., Győry: 1936.) Rendhagyónak látszik, hogy a háromszázhuszonötödik évfordulót — noha nem kerek évszám — szintén megünnepelték. Az ünnepély azonban alkalmul kínálkozott a háború óta szinte teljes mértékben szünetelő külföldi kapcsolatok újraindítására, amikoris Moszkvától Párizsig, több külföldi egyetem kapott meghívást és képviseltette magát a rendezvényeken. Az Egyetem életének fontosabb eseményeit kiállításon mutatták be, s kisebb, egyetemtörténettel foglalkozó füzetek is megjelentek. (Székely: 1960.) Az Elnöki Tanács az Egyetemet ez alkalomból a „Munka Vörös Zászló Érdemrendjével" tüntette ki.

A jogi és az orvosi kar is megrendezte az alapítási évfordulójának a századik, a kétszázadik, illetve a jogi kar a háromszázadik évfordulóját is. A megemlékezések szövegét nyomtatásban olvashatjuk. (Cherny: 1867., Rupp: 1871.)

A nagy jubileumi ünnepek sorába tartozott június 25., az Egyetem Budára költözésének és újjáalakításának évfordulója. Az Egyetem Nagyszombatból Budára már 1777-ben átköltözött, s ez év november 3-án a tanévet is megkezdték. Az ünnepélyes megnyitást a következő év május 13-ra, Mária Terézia királynő születése napjára tűzték ki. Azonban a bajor örökösödési viszály miatt elhalasztották. Az épületek berendezésével sem voltak készen és a tanügyi reform végrehajtásával is késlekedtek. A Királynő viszont az Egyetem ünnepélyes beiktatásával a tanügy szervezésének befejezését

49