Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)
II. Az Egyetem szertartási szokásai és alkalmai
mindazokkal a szabadalmakkal, kedvezményekkel, kiváltságokkal és mentelmekkel élhet, amelyekkel a felavatottak bárhol és bármely nemzetnél élnek a római birodalom osztrák tartományai akadémiáin és egyetemein, nevezetesen Kölnben, Bécsben, Mainc- ban, Ingolstatban, Prágában, Olmützben és Grácban. A diplomát Palkovich Márton kancellár és Rozsnyay János, a logika tanára írta alá. Az oklevél alsó felhajtott szélén két ágban keresztül húzott kék, sárga és zöld színű selyem szálakból sodort zsinóron függ az Egyetem piros viaszba nyomott pecsétje, amelyről a későbbiekben még részletesen szólunk. A diplomák szövegében alapvető változás csak а XVIII. század végén következett be, s a mai diploma archaikus szövege már erre a korra vezethető vissza. Az osztrák egyetemeken használatos diplomaforma bevezetése az Egyetem királyi rangra emelésével függ össze, így annak függő pecsétjét tartó zsinór is fekete-sárga színű lett és az Egyetem Magistrátusa csakl 794-ben utasította az okleveleket előkészítő pedellust arra, hogy ne az osztrák egyetemeken használatos színeket, hanem az ország három színű (regni coloribus rubro vivaci, albo et viridi) zsinórját alkalmazza a pecsét felkötéséhez. (Pauler: 1880.370). A viaszba nyomott pecsét is a Mária Terézia 1777- ben adományozta ú.n. nagypecsét volt, melyet 1951-ig használtak. A kitüntetéses doktoravatás A kitüntetéses avatás szokása a bécsi egyetemen а XVII. századtól ismert. (Gall: 1965/b.ll.Tabel). A kiváló tanulók esetében az uralkodó Egyetemünkön máraz alapítást követő évektől megengedte, hogy a vitatkozás, a fokozat megszerzése az ő védnökségével, pártfogásával történjék. A jelöltnek tehát szabad volt disszertációját az uralkodónak ajánlania és ha ő elfogadta, a vitára elküldte képviselőjét. Az első, kitüntetéssel avatott. Székhelyi Maylád Miklós volt 1642-ben. Az ő esetében azonban az Egyetem vezetősége a védés után az uralkodó kitüntetését kérte, felterjesztvén Maylád diplomáját, melyben érdemeit méltatják. Igaz ugyan, hogy Maylád védése „Magyarország mindkét karának előkelőségeiből álló díszes vendégkoszorú előtt" történt, de a király képviselője még nem volt jelen, mint a későbbi avatásokon az szokássá vált. Ezért ezt egyedülálló esetnek is tekinthetjük annál is inkább, mert Mayládot, aki nem volt nemes és „jócselekedetekben . .. erényekben és tudományokban másokat túlszárnyalt", az uralkodó a nemesi kiváltságlevéllel tűntette ki, melyet 1643. április 22-én kapott kézhez a kitüntetett. Egyidejűleg oklevelének felső jobb sarkára az új nemesi címerét is ráfestették. (Majláth: 143-144.) A későbbiek során promoveáltak rendszerint nemesek voltak s ezek esetében az uralkodó kitüntetésként adományozta az arany nyakláncot. Különös véletlen, hogy az első aranylánccal kitüntetett 1659-ben, az erdélyi származású Mihotsa Mihály (Maylád is székely volt) Barcsay Ákos erdélyi fejedelem védnöksége alatt védelmezte a könyvecskébe foglalt téziseit. (Szentpétery: 88.) „Sub auspiciis Imperatoris" avatták a filozófia magistereivé 1669- ben gr.Nádasdy Istvánt és br.Czikulini Istvánt; 1672-ben baccalaureussá gr.Homonnay Drugeth Bálintot, aki mint teológus,doktori fokozatot is szerzett 1678-ban és Szelep- csényi érsek kezéből vette át az aranyláncot. 1674-ben gr.Kéry Miklóst, 1693-ban Weichart Farkast teológus doktorokká szintén így avatták. (Pauler: 1880.22, Szentpétery: 122., Hermann-Artner: 313, 477 skv.) Gr.Barkóczy Ferencnek 1729-ben, mint 29
