Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)

VI. Életrajzi adatok az Egyetem alapítójáról és névadójáról

VI.

ÉLETRAJZI ADATOK AZ EGYETEM ALAPÍTÓJÁRÓL ÉS NÉVADÓJÁRÓL

Pázmány Péter (157 O-1637)

Pázmány atyja Miklós, anyja Massai Margit volt. A Nagyváradon lakó szülők Kálvin tanait követték, ezért az 1570. október 4-én született első gyermeküket, Pétert is az új hitvallás szellemében nevelték. A család, Báthory Kristóf erdélyi fejedelemtől 1580-ban kapott nemességet és címert.

Pázmány Péter tanulmányait Kolozsvárott, a jezsuita gimnáziumban kezdte. A Jezsuita-rend tagja, 17 éves korában lett. Krakkóban, majd Bécsben folytatta tanulmányait. Rómában, 27 éves korában, szerezte meg a hittudományi tudori fokozatot.

Tanulmányi felügyelőként kezdett el dolgozni 1597-ben Grácban, a jezsuiták kollégiumában. A Gráci Egyetemen 1598-tól bölcseleti tárgyakat adott elő. Magyar- országra 1601-ben jött vissza, a selyei Rendházba, ahol iskolát és papnevelő intézetet nyitottak. Grácba 1603-ban hívták vissza, ahol megbízták a skolasztikái hittudományi tanszék vezetésével. Forgách Ferenc érsek azonban 1607-ben hazarendelte Pázmányt, maga mellé.

Az 1616. év elején turóci préposttá, szeptember 28-án pedig esztergomi érsekké nevezték ki. Pázmány még ebben az évben, november 29-én, ünnepélyes külsőségek közepette vonult be az ideiglenes érseki székvárosba. Nagyszombatba. A pápa 1629- ben nevezte ki bíborossá.

Az Egyetem alapítólevelét 1635. május 12-én írta alá Pázmány. Az Egyetemen, az első tanévnyitó ünnepély, 1635. november 13-án volt. Másnap, az Egyetem nagytermében folytatódott az ünneplés, Pázmány jelenlétében. Az ünnep záróprogramjaként, a jezsuita tanoda növendékei, Benjamin bibliai történetét adták elő.„Nem ok nélkül — mondá Pázmány — választották ezen alkalomra Benjamin történetét; mert az Egyetemet, előhaladott koromra gondolva, utolsó szülöttemnek, Benjáminomnak kell tartanom, bár még több más intézet alapításáról elmélkedem." (Kazy: 90.)

Az 1637. év kora tavaszán azonban megbetegett. Halálát közeledni érezvén, meghagyta; „Testemet — úgymond — pompa nélkül, egyszerűen kívánom eltakaríttatni. Azon esetre, ha sírboltba helyezik, rendelem, hogy ott a talajt fölássák és testemet a föld méhébe tegyék. Testem fölbontását és bebalzsamozását pedig eltiltom." (Fraknói: 1868.111.292-293.)

271