Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)

V. Az Egyetem és a karok alapítólevele

ékességekre méltóknak találtak; akarjuk, sőt következéskép rendeljük s császári és királyi hatalmunk teljéből határozzuk is, hogy az ekkóp törvényesen felavatott összes doktorok, szabadosok, mesterek és babér­koszorúsok a keresztény világ, különösen pedig Európa összes akadémiái által ilyeneknek tartassanak és magának a felavatásnak ténye által részesei legyenek mindazon kivált­ságoknak, kegyeknek, mentességeknek, meg­becsüléseknek, kivételeknek, a melyeknek egyéb akadémiákon mások örvendenek, használják azokat és élnek velők az ilyen rendfokozatok elnyerése után, akár ha ezen kiváltságok külső cselekedetekben nyilvá­nulnak, mint a milyenek a vitatkozások, tanítások, kikérdezések, tantételek vitatása, akadémiai összejövetelek, akár ékességek­ben, mint a milyenek a talárok, doctori süvegek, gyűrűk és az akadémia efajta jelvényei, a melyeket mind bárki rendfoká­nak és hivatalának megfelelő jogarral, pe­cséttel és czímekkol együtt engedélyezett­nek mondunk ki és tényleg engedélyezzük, mindenek előtt az akadémia rectorának, cancellárjának, azután a karok dékánjai­nak és az akadémiai profeesoroknak. Azt is névszerint kinyilatkoztatjuk itt, hogy a tanul­mányokról, vagy rendfokozatokról az ezen érseki egyetemen törvényesen nyert bizonyít­ványok elfogadandók bármi fajta collegiumok- tól, akadémiáktól, hatóságoktól, káptalanoktól és minden más bármely állású és állapotú egyéntől, úgy bíróság előtt, mint azon kívül és azok, a kik azokat nyerték, mindenben segítendők és támogatandók a nemcsak világi, hanem még egyházi méltóságok, sőt a ka- nonokságok és más javadalmak elnyerésé­ben is, még azokban a káptalanokban és egyházakban is, a melyek az 6 jelöltjeiktől a három, vagy több vagy kevesebb évi akadémiai tanulmányt, vagy a doctori rend­fokozatot megkövetelik. Végül a mint mi magunk is a végtelen jónak reményében ezt az egyletemet a császári kollégiummal és mind­két összes javadalmával és jövedelmével, úgy szintén összes tisztjeivel s tagjaival mindig készek voltunk különös pártfogásunkkal meg­oltalmazni és annak hasznait alkalomadtával előmozdítani; úgy a mi örököseinknek s utódainknak, és Magyarország úri karainak s rendéinek, úgy egyházi, mint világi méltó­ságban, állásban és rendben lévő hazafiainak kegyes szeretettel s hasonló szivbeli érzelem­mel ajánljuk, hogy azt az összes nevezett záradékokkal, kegyekkel és kiváltságokkal oltalmazzák meg, mozdítsák elő és ha a tanügyi tanítás czéljára szükséges leend, ruházzák föl kegyekkel és kiváltságokkal. Akarjuk és elrendeljük, hogy ez a fenti módon tett kegyelmes elfogadásunk, jóvá­hagyásunk, helybenhagyásunk, megerősíté­sünk, rendeletünk és akaratunk mindenkitől, a kiket t. i. illet, helyesnek elfogadtassák és tiszteletben tartassák és sehol semmi módon se sértessenek meg és ki ne játszassanak jelen, saját kezünk aláírásával s mind az arany bullának, melylyel mint római császár, mind titkos pecsétünknek, melylyel mint Magyarország királya élünk, ráfüggesztésével megerősített levelünknek erejével és bizony­ságával. Kelt a mi Becs városunkban, október hó 18-ik napján, az úrnak ezerhatszáz- harminczötödik, uralkodásunknak pedig, a rómainak 17-ik, a magyar és a többi országinak 18-ik, a csehországinak pedig 19-ik esztendejében. Ferdinánd s. k. (P. H.) Lippay György veszprémi püspök, Látta Magyarország udvari cancellárja s. k­Stralendortf s. k. Ferenczffy Lőrincz s. k. 171

Next

/
Thumbnails
Contents