Papp József: Hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 7. (Budapest, 1982)

I. Az Egyetem és fekultásai elnevezésének, címének változása

A fakultások és gimnázium hivatalos nevét az 1780-ban kiadott Diploma Inaugu- rale-ban így találjuk:

Budai Királyi egyetemi Hittudományi Kar,

Budai Királyi egyetemi Jogi Kar,

Budai királyi egyetemi Orvosi Kar,

Budai királyi egyetemi Bölcsészeti Kar, és végűi a

Budai királyi egyetemi Szabad Művészeti Főtanoda és Főgimnázium.

A felsorolás már a karok egymástól való függetlenségét és egyenrangúságát is jelenti. A bölcsészeti kar tanárokat is képez, ugyanakkor a Karon oktattak olyan tárgyakat, melyek felvételét és elvégzését, mint alapozó tárgyakat, kötelezően írták elő a jogi, orvosi és hittani kar hallgatói számára.

А XVIII. század végi tanügyi reformok az oktatott tárgyak körét kibővítették, így a jogi karon az államtudományok oktatása kapott jelentős szerepet, mely később a „jog- és államtudományi kar" elnevezéshez vezetett. A bölcsészeti karon a felsőbb alkalmazott mennyiségtan tanszéket a mérnökképzés céljából létesítették, amelyből 1782-ben „institutum geometrico-hydrotechnikum" néven különálló intézet alakult. (Pauler: 1880.187-188, 232, 347.) Ez képezte alapját az 1871-ben felállított Műszaki Egyetemnek. (V.ö.: Szögi L.) Az Állatorvosi Egyetem bölcsőjének tekinthetjük az állatgyógytan tanításának 1787-ben történt bevezetését, melynek hallgatását az orvos jelöltek számára írták elő kötelezően. (EPI). Az orvosok „számára kiszolgáltatott oklevelekben külön megjegyeztetett, miszerint az illető az állatgyógyászatot hallgatta, sőt oklevelet nem is kapott, ha abból vizsgálatot nem tett (1788.máj.29.), és elrendeltetett, hogy a megyék sebészeit az állatgyógytan megtanulása végett Pestre küldjék". (Rupp: 16.) Az állatgyógyintézetet 1790-ben állították fel, ahol a kovácsok tanítására külön patkoló műhelyt is berendeztek; a törvényhatóságokat pedig felszólították, hogy téli időben a „kebelbeli kovácsokat" küldjék fel a tanfolyamra, „azután pedig a kovácsmesterségre senki ezen tanfolyam bizonyítványa nélkül ne bocsáttassék". (Pauler:

1880. 447-448.)

A karok hivatalos elnevezése és címe az Egyetem 1903-ban kiadott szabálykönyvében lényegében úgy állapíttatott meg, mint ahogyan „az évszázados hagyományon alapuló szokásjog, az 1780-ban kiadott nagy szabadalomlevél" rögzítette. A változás

csak annyi, hogy a karok nevében következetesen benne van a „tudomány" szó. íme:

a) A budapesti m.kir. tudomány egyetem hittudományi kara,

latinul: Regiae Scientiarum Universitatis Hungaricae Budapestinensis Facultas Theologica;

b) A budapesti . . . jog- és államtudományi kar, latinul: Regiae . . . Facultas Juridico-Politica;

c) A budapesti . . . orvostudományi kar, latinul: Regiae . . . Facultas Medica;

d) A budapesti . . . bölcsészettudományi kar,

latinul: Regiae . . . Facultas Philosophica. (Margitai: 112.)

12