Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 149 jószándékú reformerek évtizedek óta meg szerették volna szüntetni a magyar gazdasági élet elmaradottságát." ^74/ Д2 zottság egyébként személyi összetételében és törekvéseiben Is felette állt a többinek, ugyanis javaslataik alapján elmondható, hogy egyetlen kivételként nem kisebb változtatásokról tanácskoztak, hanem tárgyalásaikon "sok gyakorlati tapasztalat

és az európai gazdasági elméletek Ismeretében általánosabb, a

275/

gazdasági elet alapjaiig ható újításokról" volt szó. A

bizottság alkalmas volt hasznos és újszerű reformjavaslatok elkészítésére. Elnöke Ürményi Ferenc fiumei kormányzó, már tisztségénél fogva is gazdag kereskedelemügyi tapasztalatokkal rendelkezett. Az albizottság tagjai között találjuk Dessewffy Jó276/

zsefet, az ellenzéki beallitottsagú szabolcsi követet, de jónéhány városi követet is, akik nagyobbrészt a téma szakértői voltak.

A szakszerűségében erős bizottság elé figyelemreméltó javaslatok kerültek, s ők maguk Is fontos törvényjavaslatok tervezetét dolgozták ki. A megtárgyalt és elfogadott ipar-, kereskedelem- és közlekedésfejlesztési javaslatok többsége értelemszerűen feltételezte nagyszámú, jólképzett műszaki szakembergárda működését az országban. A közlekedés fejlesztésével kapcsolatban pl. számos folyószabályozási, csatorna-,út-, sőt már vasútépítési javaslat is szóba került. A bizottság tárgyalta többek között báró Wenkheim József békési nagybirtokosnak még 1826-ban benyújtott kereskedelemfejlesztési javaslatát, aki elsőként kivanta Pest és Szolnok között vasútvonal épité- sét. Az albizottság munkája során alapvető ellentmondás-