Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 143 országgyűlések a reformkor legfontosabb politikai fórumai lettek, amelyek vitáira, a többször eredménytelenül, s ritkábban sikerrel benyújtott haladó törvényjavaslatok sorsára az elkövetkezendő negyedszázadban mindenkinek oda kellett figyelnie.

Műszaki és oktatási kezdeményezések az 1828-29. évi országos bizottságok tárgyalásain es az ooerátumok megyei vitáin

Szó volt már arról, hogy az udvar 1790 után igyekezett a rendeket a nevelésügy körébe tartozó kérdések tárgyalásától visszatartani. A rendek a kormány álláspontját jog szerint u- gyan sohasem fogadták el, azonban a század első negyedében, a már emlitett 1807-as felszólalásuktól eltekintve, hallgatólagosan beleegyeztek az oktatásügy rendeletekkel való igazgatásába. Az 1825-27. évi országgyűlés e tekintetben változást hozott. A kerületi üléseken már nagy hangsúlyt kapott a nevelésügy szükséges reformjainak kívánalma, de többen bírálták a hazai oktatás egyoldalúan humán jellegét is. Végső határozatukban a rendek ugyan még nem sorolták a sérelmek közé a neveléssel kapcsolatos kifogásaikat, mert a király "fejedelmi jussát" rendeletek hozására "kérdésbe nem vették". E határozat azonban csupán azt jelezte, hogy a haladó álláspontot képviselő követek még nem voltak többségben az országgyűlésen, másrészt a rendek e kérdések megvitatását akkorra kívánták halasztani, amikor az országgyűlés által kiküldött új rendszeres bizottságok elkészülnek munkáikkal. Ennek ellenére az oktatásüggyel