Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 135 A keszthelyi Georglkon és kapcsolata az Instltutum GeometrlсшттаяТ

Tessedik szarvasi iskolája a nagyon szerény anyagi bázis miatt volt képtelen fennmaradni. Biztosabb jövő elé nézhettek viszont azok a mezőgazdasági szakiskolák, amelyek gazdag pártfogóra, modern felfogású nagybirtokos főnemesre - mint iskola- fenntartóra - számíthattak.

Festetics György, annak a már emlitett "felvilágosult rendi gárdának" képviselője volt, aki többek között saját jól felfogott érdekében is támogatta az ország gazdasági és kulturális felemelkedéséért vivőtt harcot, és bizonyos intézmények létrehozása érdekében anyagi áldozatokra is hajlandó volt. Festetics felvilágosult gondolkodását mi sem mutatja jobban, mint az, hogy neve többször is szóba került a magyar jakobinusok perének tárgyalásán, s ha ez nem is jelenti azt, hogy Festetics bármilyen formában részt vett volna a jakobinus mozgalomban, annyi mindenképpen bizonyos, hogy a nemesi rendi mozgalom haladó csoportjához tartozott. ^41/

1796-ra elkészült a felállítandó iskola terve, s azt véleményezésre Festetics két hazai szakértőnek, Tessedik Sámuelnek és Rausch Ferencnek küldte meg. 242/

E két név említésénél azonban meg kell állnunk, mert úgy hisszük, nem véletlen a két, egészen más jellegű tudományokkal foglalkozó szakembertől való egyidejű véleménykérés ténye. Az, hogy Festetics Tessedik Sámuelt kérte a leendő Georgikon tervezetének felülvizsgálatára, teljesen érthető, hiszen a mezőgaz