Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 131

А magyarországi szakokcatas helyzete és fejlődése а XVIII. Szásád vé^en os а XIX. szazad elejen. A re zöcszdasari szakoktatás erősödése, az i r-1 c z za-n;.1 e к es a hazai r.erncukéozes összefüggései

1790 után az udvar a tanügyet továbbra is királyi felségjognak tekintette, és csökkenteni igyekezett a magjar rendi országgyűlés beleszólási lehetőségét az ilyen tárgyú kérdések eldöntésébe. Láttuk, hogy az 1791-93 között működő Közoktatási Bizottság javaslataiból nagyon kevés valósult meg a királyi rendelettel életbeléptetett II. Ratio Educationisban, sőt az számos területen a hazai oktatásügy visszafejlesztését jelentette .

А XIX. sz. első évtizedében tartott magyar országgyűléseken alig esett szó a nevelésügyről, illetve az ilyen kérdések tárgyalását mindig akkorra napolták, amikor a rendszeres bizottságok javaslatainak tárgyalására akartak sort keríteni. Az 1802. évi országgyűlésen az uralkodó mindössze arra tett Ígéretet, hogy az oktatással foglalkozó piarista szerzetesrend működését támogatni fogja. 2^1/ A rendek csupán az 1807. évi országgyűlésen szólaltak fel az oktatásügy királyi rendeletekkel való szabályozása ellen, amikor is a sérelmek között tárgyalták azt, hogy az előző esztendőben beleegyezésük nélkül adták ki а II. Ratio Educationist. 1812 után több mint egy évtizedig össze sem hívták az országgyűlést, igy egészen 1825-ig nem is volt lehetőség a nevelésügy problémáinak e fontos politikai fórumon való megvitatására.