Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

126

Ferenc 1815. szeptember 8-án kiadott rendeletében elválasztotta a Politechnikumot a prágai Egyetem bölcsészeti karától,213^ Így ettől kezdve már formailag is teljesen önálló Műegyetemként fejlődött tovább az intézet. A prágai Műegyetem egyéves kémiai tagozattal és hároméves matematikai tagozattal rendelkezett. Ez utóbbiban oktatták többek között a mechanikát és az építészetet is. Érdemes megjegyezni, hogy Prágában a Politechnikum megnyitásának évében, tehát 1806-ban már 106 hallga, 219/

tója volt az intézetnek.

A bécsi Műegyetem és az örökös tartományok többi technikai főiskolája

A korszerűsített prágai műszaki főiskola felállításával az örökös tartományokban mutatkozó műszaki szakemberhiány problémája még nem oldódott meg. A prágai Műegyetem befogadóképessége minden fejlődése ellenére korlátozott volt, és a cseh főváros mégiscsak messze esett a birodalom déli területeitől. A gyorsan fejlődő osztrák ipar nemsokára saját tartományaiban is kikényszeritette új mérnökképző intézmények felállítását. 22°/

A trieszti tengerészeti iskolát már 1809-ben kereskedelmi és tengerészeti főiskolává fejlesztették, 221/ s két évvel ezután már Stájerországban is működött technikai főiskola. Az 1811-ben alapítóit grazi Joanneum ugyan még nem volt a szó teljes értelmében vett műegyetem, hanem csak a stájerországi rendek támogatásával felállított műszaki szakiskola, de már em-