Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
120 gyár mérnökképzés jövőjét csak az önálló hazai Műegyetem biztosíthatta. Ennek létrehozása azonban egyre késett. A követelt Poly- teohnicum helyett a kormányzat 1846-ban csupán egy Ipartanodát állitott fel, igy a kérdés megoldása 1848-ra maradt. A forradalom és szabadságharc idején a megfelelő intézkedések megtételére, a nagyszabású tervek megvalósítására nem maradt idő. Székről az eseményekről a következő fejezetekben ejtünk szót. Az 1849-ben győztes ellenforradalom is szembekerült a magyar oktatásügy problémáival. Az abszolutizmus korának kormányzata e kérdések rendezésénél természetszerűleg nem a magyar érdekeket vette figyelembe. Finnek megfelelően oldották meg a hazai mérnökképzés régóta húzódó ügyét is. 1850. szeptember 29-én császári rendelettel megszüntették az Institutum Geometricumot és hozzácsatolták az 1846-ban felállított Ipartanodához. S korszakban a két intézmény története már egyre inkább összefonódott, így ezen intézkedés kiadásának körülményeiről és értékeléséről is később lesz szó. Az utolsó évfolyam növendékei még letehették elmaradt szigorlataikat, de ezután megszűnt az Egyetemén a mérnöki oklevelek kiadása. А XIX. sz. közepére a mérnöki tanfolyam már valóban megérett az alapos átalakításra, de nyilván nem abban a formában, ahogy az 1850-ben történt. Az intézkedés legfurcsább, s egyben legszerencsétlenebb következménye az lett, hogy Magyarországon, ahol 17S2-ben Európában elsőként kezdődött meg az egyetemi szintű polgári mérnökképzés, а XIX. sz. második felének kezdetén ugyanez megszűnt és majd két évtizedig szünetelt.
