Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

40 “

tatja, hogу különböző fogalmazásban háromszor is megtalálhatom/

juk a szövegben. '

Az Institutum Geometricum felállításával kapcsolatban nagy hangsúlyt kapnak azok az indokok, melyek az intézet létrehozását sürgették: "Mivel általában szerfölött szükség van' elsősorban Magyarországon és csatolt tartományaiban földmérő, vizépitő és mechanikai tudományokra, ahol az előző századok annyi háborúja és viszontagságai következtében a birtokviszonyok igen zavarosak, ahol igen nagy tájak viz alatt és mocsarakban hevernek, ahol a malomgátak legtöbb helyen igen rosszul vannak szerkesztve, a közutak nagyobbrészt elhanyagoltak nyilvánvalóan szükség mutatkozik ezen tudományok művelésére E megállapítás szükségszerű következménye, hogy elméletileg is kitünően és magas színvonalon képzett mérnökökre van az államnak szüksége, ahogy ezt már az előző iratokban is olvashat74/

tűk. ' Az alapitó rendelet továbbra is utal az elődintézményekre - bár ez a rész a Helytartótanács által szétküldött rendeletszövegből kimarad - vagyis a szenei, illetve a tatai "Se- minarium"-ra, azaz vállalja az előző törekvésekkel való rokonságot, Ugyanakkor azonbaü megindokolja azt is, hogy miért célszerűbb egy önálló oktatási intézmény felállítása helyett az Institutum Geometricumot a Tudományegyetem keretében elhelyezni. "Az intézetnek Budán az Egyetem székhelyén látszik a legkedvezőbb hely kitüzendőnek, ahol nemcsak minden előbb felsorolt tudományok előadatnak, de jelen van az alkalmazott felsőbb matematika tanár éppúgy, mint más melléktárgyak tanárai ... s a hely természete is megfelel a mérnöki tudomány kívánalmai-