Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 92 székéről, amelynek 1837 augusztusa és 1841 márciusa között nem volt kinevezett professzora. A harmincas évek egy részében tehát az Institutum legfontosabb tantárgyainak nem volt kinevezett egyetemi oktatója, s ez szükségszerűen helyettesítésekkel, Illetve a tárgyak átcsoportosításával járt. Ezzel magyarázható az, hogy az Institutum tanrendjében 1832 és 1835 között például váratlanul magas óraszámban jelenik meg a mechanika, sőt a felsőbb mechanika tárgya, amelyet ekkor a gyakorlati mértan professzora oktat. Sajnos azonban a mechanika i- lyen formában történő tanitása csak ideiglenes volt és nem jelentette a korszerű mechanikai-gépészeti oktatás beindulását.

A harmincas évek végén e tárgyak el is tűnnek a tanrendből és a sok к sérletezésnek mindössze annyi maradandó következménye lesz, hogy az Institutum fő tárgyának, a vizépitészetnek és az ekkor már geodéziának nevezett gyakorlati mér tannak az óraszáma emelkedik. A negyvenes évek elején azután kialakul az a tantárgyi felosztási és oktatási rend, amely a szabadságharc időszakáig már változatlan marad.