Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

- 75 tagjai pedig a kijelölt egyházi és világi személyiségeken kívül a Helytartótanács Tanulmányi Bizottságának tisztségviselői, igy többek között Makó Pál, a Bölcsészeti Kar igazgatója is, A Közoktatásügyi Bizottság már összetételénél fogva is, nem volt a leghaladóbb irányzatok támogatója és ez tárgyalásain és kidolgozott javaslatain is meglátszott. A Bizottság elé a

legkülönbözőbb törvényhatóságok, testületek és magánszemélyek javaslatai kerültek, amelyeket megvitatva és közülük egyes javaslatokat figyelembevéve, másokat teljesen mellőzve készítették el 1793 elejére a törvényjavaslatok szövegét. A Bizottság tárgyalásai sorén az oktatásügy minden szintjét és területét érinti, és lehetősége volna igen korszerű és haladó reformjavaslatok kidolgozására, hiszen néhány kitűnő beadvány áll rendelkezésére. A bennünket különösen érdeklő szakoktatás területén, például Tessedik Sámuelé, aki a legfejlettebb nyugat európai példákra hivatkozva, mezőgazdasági és un. mechanikaitechnológia szakiskolák felállítását javasolja. Emellett egy másik névtelen beadvány is a mezőgazdasági szakoktatás fejlesztését kívánja. Néhány megye előterjesztésében is utalás történik arra, hogy az iskolákban a természettudományok bővebb oktatását szeretnék. ^59/ д Bizottság egyik ülésén gr. Török Lajos, a kassai tankerület igazgatója, ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági ismeretek oktatása céljából. Wo'/ e javaslatokkal, amelyek közül néhány, pl. Tessediké, igen nagy jelentőségű, itt részletesen nem foglalkozhatunk, hiszen elsősorban a műszaki felsőoktatás vizsgálódásunk tárgya. A reáloktatás iránti igény jelentkezését azonban a felsorolt néhány