Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

1. Előzmények az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum alapításáig

területek határain túl is. A pietizmus tulajdonképpen a felvilágosodás kezdeti hatását mutató szellemi irányzat volt, amely a szorosan vett vallásos - jelen esetben protestáns - nevelés mellett igen nagy súlyt helyezett a gyakorlati ismeretek oktatására. Szén irányzat legkiválóbb képviselőjét, Francket зок magyar diák is hallgatta a hallei univerzitáson, többek között Bél Mátyás, a későbbi kiváló pedagógus, földrajz- és történettudós is, igy különösen a Felvidék néhány nagyvárosában, de a bányavárosokban is hamar követői akadtak Francke oktatási rendszerének. Meg kell azonban jegyezni, hogy a hazai protestantizmus sem volt egységes a pietizmus elfogadásában, hiszen konzervatívabb irányzatai ellenezték Bél Mátyásnak és társainak törekvéseit .

A korai felvilágosodás magyarországi hatasanak vizsgálatakor nem hagyhatjuk említés nélkül II. Rákóczi Ferenc modern, s a természettudományos ismeretek oktatásának szükségességét hirdető művelődéspolitikai elveit. A reál tudományok iránt mindig is nagy érdeklődést mutató Rákóczi hamar felismerte, hogy a hazai oktatásügy egyik legfontosabb feladata a korszerű természettudományos ismeretekkel is rendelkező szakemberek - magyarán mérnökök - képzése. Az ilyen szakemberek hiányát a szabadságharc hadieseményei is bizonyitották, hiszen Rákóczi csak az itt működő néhány francia hadmérnökre számíthatott a különböző vár-, sánc- és erődépitési munkálatok tervezésénél és irányításánál. Aligha veletien, hogy Rákóczi egyik diplomatáját arra biztatta, "hogy matematikában tehetséges fiát mérnöknek képeztesse ki» mert arra van most legnagyobb szüksége a- 5 ~