Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
-5 3vekben még nem jelentkeztek, з csak a nyolcvanas évek közepén kerültek felszínre. A tantárgyak sorát vizsgálva feltűnő, hogy a kötelezően e- lőlrt tárgyak között sem a felsőbb /nem alkalmazott/ matematikával, sem a fizikával nem találkozunk, holott a rendelet is hangsúlyozta, hogy a mérnököknek nemcsak a geometriai, hanem a matematikai tudományokban is jártasaknak kell lenniük. Igaz, a felvételi szabályzat szerint csak a bölcsészeti tanfolyamot elvégzettek voltak felvehetők az intézetbe, vagyis olyanok, akik az emlitett tudományokat - akár az Egyetemen, akar vidéki Akadémiákon - nem is szerezhettek olyan szintű matematika és fizika tudást, amelyre az Institutum műszaki tárgyainak oktatásánál épiteni lehetett volna. Az ezzel kapcsolatos panaszokkal a forrásokban az intézet fennállásának egész idejéből találkozhatunk. Ezzel kapcsolatban egyelőre elég csupán arra utalni, hogy az Egyetemen a felsőbb matematika a Bölcsészeti Kar un. rendkívüli tárgyai között szerepelt, melyet azok részére adtak elő, akik a Karon tanulmányaikat már befejezték. Egyébként valószínű, hogy az intézet hallgatóinak többsége már a kezdeti Időszakban is tanulta a felsőbb matematikát, bár ez a tárgy csak később került - ekkor sem kötelezően - a tanfolyam anyagai közé. Korábban már szóltunk arról, hogy az alapitó rendelet mind a fő, mind a melléktérgyakból előirta a mérnöki szigorlat letételét. Nyitva maradt viszont az a kérdés, hogy pontosan mely tárgyakból kötelező letenni a szigorlatot. E tekintetben is hosszú éveken keresztül bizonytalansággal találkozhatunk. Annyi már kezdetben is bizonyos volt, hogy a geometria practica, a
