Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 49 zés elemeiben is jártassággal bírjanak, hogy a középit- kezéseket, kivált a melyek katonai állomáshelyeken történni szoktak, vezetni, a költségvetéseket megvizsgálni, az építőmesterektől benyújtott terveket elbírálni és saját véleményeiket kellő hivatalos formában alaposan előterjeszteni tudják,"- "Kivel a mérnököknek földek, rétek, erdők alakját meg kell állapítania, azokat az ökonómia különféle alapelvei szerint kell szétosztania és kimérnie: sőt mivel gazdasági dolgokban nem is egyszer véleményt kell mondaniök, szükséges lesz a mezei gazdálkodás alapjait is ismerniük."- "Mivel a tiszti mérnököknek mintegy mellékfoglalkozása a területek határainak megállapitása, a kárbecslés, jó, ha a jelöltek a hazai jogban is jártasok, s mivel gyárak, áruk és üzletek kapcsán gyakran merülnek fel jogi esetek, tehát a politikai, pénzügyi, kincstári dolgok tudása sem fog ártani." A mérnöki feladatkör ismeretében már jobban érthető, miért éppen a földmérésre és a vizépitészetre helyezi a hangsúlyt az Institutum Geometricum tanterve. Maga a rendelet tulajdonképpen egy fő és két melléktárgyat nevez meg az intézet tantárgyaiként. A főtárgy maga az alkalmazott matematika, amelynek keretében a földmérő és vizépitő ismereteket oktatták. Felsorolja a rendelet azokat a résztudományokat is, melyeket ezen a- lapvető Studium keretében kell megtanítani. Eszerint előadan- dók:
