Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet
- 47 lati kiképzéshez szükséges hosszabb idő miatt. Az Institutum hároméves volta azonban jelezte egyben a jozefinista oktatás- politika koncepciójának érvényesülését, s előrevetítette a Bölcsészeti Kar oktatási rendjenek közeli megváltoztatását is. Ismeretes, hogy II. József a nevelés területén is érvényesite- ni kívánta összbirodalmi, egységesítő, s ugyanakkor germaniza- ló politikai koncepcióját, s ennek megfelelően megpróbálta felszámolni azokat a különbségeket, melyek az örökös tartoma- nyokbeli oktatási rendhez képest Magyarországon az I. Ratio Educationis kiadása után még megmaradtak. A budai Egyetemnek, azon belül a Bölcsészeti Karnak rendjét is a Bécsi Egyeteméhez lgazitotta 1784 augusztusában, hatályba léptetve a Bécsben egy évvel korábban bevezetett tanulmányi szabályzatot, az "Entwurf für das philosophische Studium"-ot. 1784-től kezdve a Bölcsészeti Kar Így újra hároméves lett. Áz Institutum Geometricum hároméves oktatási Idejéről a királyi rendelet melletti szabályzat a következőket mondja: "Hogy az alkalmazott matematikának mindezen részei kellően elsajátíthatók és ténylegesen begyakorolhatok legyenek, ezen tanfolyam háromévesnek jelöltetett ki. Ezeknek a tudományoknak /az oktatása/ mind elméletben, mind gyakorlatban, és a rendkívüli tárgyakban is állandóan ... az előirt lecke és órarend szerint folyjon. Az előadások pedig ezen három évben úgy osztassanak be, hogy bármelyik évben újak csatlakozhassanak és az oktatást hallgathassák anélkül, hogy a többiek az ő tanfolya84/ mukban megzavarva lennének ..." szükséges volt, hogy ezt a pontot szó szerint idézzük, mivel éppen ezzel a rendelkezéssel
