Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

2. Az Institutum Geometrico-Hydrotechnicum, az első egyetemi szintű magyar mérnökképző intézet

-41пак ..." és - mint: másutt olvashatjuk - az Egyetemen már a szükséges eszközök Is rendelkezésre állnak. A fentiekből arra is következtethetnénk, hogy takarékossági szemponttok is vezették a kormányzatot az intézet helyének megválasztásánál. Ha igy is lett volna, a választás mégis nagyon helyes és megalapozott volt, mivel éppen az Egyetemhez kapcsolás hozta meg a döntő minőségi változást, az ismételten hangsúlyozandó egyetemi szintű műszaki felsőoktatást. Európai viszonylatban éppen ez a szinvonalváltozás adja meg az intézet jelentőségét, mivel valóban tény, hogy az Institutum Geometricumban 12 évvel korábban, mint a Franciaországban 179h-ben főiskolai rangra emelt Ecole Centrale des Travaux Publics-ban, a későbbi Eoole Folyté cbnique-ben, már egyetemi szervezetben oktatták a műszaki 76/

tudományokat. Ezzel természetesen nem azt állítjuk, hogy

az Institutum Európa legfejlettebb műszaki felsőoktatási intézménye lett volna alapításának időszakában. A megállapítás kizárólag az egyetemi rangra emelés elsőségének kérdésére vonatkozik.

Az Institutum Geometrie unnak a Tudományegyetemhez való kapcsolása egyébként az intézet folyamatos működésének szempontjából is pozitív volt. Ismeretes, hogy II. József jónéhány rendelkezése - köztük hasznosak is - tiszavirág életűnek bizonyult. Nagyon valószínű tehát, bár természetesen nem igazolható, hogy ha az Institutumot, mint kicsiny önálló oktatási intézményt állítják fel, az II. József rendszerének bukása után, nem tudott volna tovább működni. E megállapítás ellen, nyilván ellenérveket is lehet felhozni, annyi azonban mindenesetre bi75/