Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 217 előadásokat.

Az Ipartanoda megnyitását 1849. november 1-re rendelte el a császári közigazgatás. ^°/ Д2 igaZgató e helyzetben nem is javasolhatott mást, mint azt, hogy ismét csak az előkészitő osztályt nyissák meg, mivel a felsőbb tagozatok beindításának mind tárgyi, mind személyi feltételei hiányoztak. Karácson javaslata alapján Geringer császári biztos engedélyezte a kétév- folyamos előkészitő osztály megnyitását úgy, hogy az elsőbe az

elemi iskolát végzetteket lehetett felvenni, a másikba pedig

„ , azi/

azokat, akik az előző tanevet nem fejeztek be az intézetben. J '

Az oktatás nyelvére vonatkozólag a rendelet még szabad választást engedélyezett. Németül csak az arra jelentkező diákok részére kellett előadásokat tartani. Miután a katonaság kiürítette az Ipartanoda épületét, 1849. november 12-én újra kezdődött az oktatás. Az előkészitő osztály első évére harmincnégy,

a másodikra tizenhat hallgató jelentkezett, de összesen hárman

452/

voltak csak, akik német nyelvű órák tartasat kerték. ' ' Geringer ennek ellenére már egy hónappal a megnyitás után úgy rendelkezett, hogy az Ipartanodában a tanításnak elsősorban német nyelven kell folynia, és ehhez egyelőre ''kíméletesen" az összes diákot hozzá kell szoktatni. Az átmeneti időszakban a tanároknak még joga, illetve kötelessége volt mindkét nyelven tartani óráikat.

Az intézet tanárai közül néhány an még helyükön maradtak, a felfüggesztettek helyébe viszont - bár ügyükben a végleges döntés még nem született meg - új oktatókat kellett keresni. Arenstein helyére matematika tanárnak az 1849/50-es tanév első