Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 207 sőbbiekben e tervek nem maradtak volna papíron. Csupán 1848 júniusa és augusztusa között összesen 4920 forintot utaltak ki az Ipartanoda kiadásaira, elsősorban műszerek vásárlására, és ez az összeg több volt, mint amennyit az 1847/48-as tanév első félévében összesen utalványozott a Helytartótanács. Ekkoriban vásárolt az intézet Bécsben egy tbeodolitot és egy mikroszkópot, s szó volt a Nagy testvérek által készített első magyar gőzmozdony modell megvételéről is. A minisztériumok költségvetési terveiben is jelentős összegekkel szerepelt a műszaki felsőoktatás támogatása. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 1848 második felére 19 400 Ft-ot irányzott elő az Ipartanoda felszerelési költségeire, az 1849. évi tervben pedig 30 280 Ft- tal szerepelt az Ipartanoda. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 1849-re az új Műegyetem építésére, felszerelésére negyedmillió forintot irányzott elő, 'Чо8/ д nagyszabású tervek megvalósít ás át azonban megakadályozta a politikai helyzet változása. 1848 őszén az udvar elérkezettnek látta az időt a magyar forradalom elleni fegyveres támadásra.

A hadiesemények következtében az 1848/49-es tanévben zárva maradtak a magyar iskolák. A nemzeti érzésű tanárok és diákok pedig egyaránt igyekeztek hasznára lenni a szorult helyzetben lévő magyar forradalomnak.

Honvédkórház és haditanoda 1848 őszén

Az ellenforradalmi erők nyílt katonai támadása elleni vé-