Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával

- 206

pületéből - ahol az Ipartanoda csak "zsellérkedik" - az intézetet mielőbb helyezzék át egy újonnan kibérlendő épületbe, s egyben azt Is célszerűnek tartotta, hogy 1848 őszén egyelőre ismét csak az előkészítő osztályt Indítsák be, mivel a hátralevő rövid Időben valamennyi változtatás keresztülvitelére a— rnúgy sem lenne lehetőség.

E röviden ismertetett tervezet Vállas Antal korábbi munkája mellett a modern magyar Műegyetem szerkezetének első részletes kidolgozása. Az Ipartanoda tanárai, különösen a technikai tagozat tantervét elkészitő Arenstein, Juhbál, Nendtvich és Sztoczek hatalmas munkát végeztek, s tudatában voltak annak, hogy olyan intézet tervét dolgozták ki, amelyre óriási feladatok várnak. "A József Ipartanoda átalakítását bővebben indokolni felesleges - fogalmazott találóan az igazgató - követeli azt az iparüző kor, követeli hazánk érdeke, Jelen állása. Hu- manisticus tanintézeteinket évenként 40 000 ifjúnál több látogatja meg, kik ipartanintézetek hiányában papi, orvosi, prókátort pályára képezik magukat. Ámde a papi és orvosi pályára ezen számnak egy tized része több, mint elég, prókátoraink pedig máj 70 000-re szaporodtak. Ezen roppant szám elég volna a kerek világ pörös ügyeinek elintézésére. Átalakulásunk után valószínű, hogy ... ifjúságunk nagyobb része reál tanintézetekbe fog seregleni. Nincs tehát a közoktatás körében sürgetősb teendő, mint a József Ipartanodát minél előbb összmüintézetté, vagy legalább a tervezett Müipari Akadémiává változtatni,"

A tanárok Javaslataikkal Jó helyen kopogtattak. Eötvösnek 1848 tavaszán és nyarán tett intézkedései Jelezték, hogy a ké-