Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)
4. A Műegyetem és a műszaki felsőoktatás reformjának kérdései az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakában. A mérnöki intézet egyesítése az Ipartanodával
- 204 kozhatott volna egyetemi szintű oktatásra, de a tervben a tanárok arra számítottak, hogy "egynéhány tanszék rendszeresítése, s anyagi kellékek з gyűjtemények kiegészítése által egy Polytechnicummal egyenletben tétethetik," Az egyik legfontosabb kérdésben a tervezet előrelépést javasolt, méghozzá azt, hogy Müipari Akadémiának - az Institution Geometricumhoz hasonlóan - legyen joga szigorlatok tartására, Illetve mérnöki oklevél kiadására. Az Ipartanoda szerkezetének hibáin okulva, a terv a következő módosításokat javasolta bevezetni: Az előkészítő osztály tanulmányi idejét két évben kell meghatározni, hogy a diákokat kellő alapossággal és a tantárgyak logikus egymásra építésével lehessen kiképezni. Be kell venni a tantárgyak közé a felsőbb matematikát, amely az Ipartanoda tantervében eredetileg nem szerepelt. Rendkívül lényeges volt az a javaslat, amely lényegében a szakirányú technikai oktatás bevezetését célozta, felismerve annak a követelésnek a tarthatatlanságát, hogy a diákok a technikai tagozatnak valamennyi tárgyát, a felsőbb évfolyamokban is kötelezően hallgassák. 3 vonatkozásában a terv a legmodernebb műegyetemi rendszer kialakítására irányult. Olyan oktatási rend kidolgozásával találkozunk, amely a Műegyetemen teljesen csak 1871 után valósult meg. Itt találjuk a mérnököktől, a gépészektől, az építészektől, a vegyészektől és a kereskedőktől megkívánt tantárgyak felsorolását, vagyis a kari oktatási rendszer csiráit. Jelentős változás volt az is, hogy a technikai tagozat tananyagát a terv már négy évfolyamra osztotta fel. Az egyes szakok tanulmányi idejét ezen belül még ném adta meg, erre legfeljebb a tantárgyakból
