Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 175 küldetési lehetőséggel bővitette.

Mint említettük a Műegyetemre vonatkozó javaslat nem került az országgyűlés elé, mivel 1844 júniuséban az uralkodó határozatot hozott egy ipartanoda létesítéséről, s ezzel a kérdést egyelőre elintézettnek tekintette. 3 rendelet részleteit itt nem tárgyaljuk. Az ellenzék az Ipartanodának az országgyűlés megkérdezése nélküli felállítását elítélte, s továbbra is napirenden kívánta tartani a Műegyetem ügyét. Зппак megfelelően az 1843-44. évi országgyűlés utolsó napjaiban az alsó táblán felirati javaslatot fogadtak el, amelyben a rendek a még 1840-ben felterjesztett kérésükre kívántak választ kapni, kijelentve: "törvényes kivánatainknak elmellőzését annál sajnosabban érezzük, hogy Felséged alázatos felírásunkra ... válaszát mind ez ideig nem adván ki, a mesterképző intézéseknek előzőleg történt megalapítása után most már az elemi tanodáknak rendezését is, s pedig az országgyűlésnek együtt léte alatt, a törvényhozásnak befolyása nélkül kir. rendelete által életbe léptetni méltóztatott, kénytelenek vagyunk ... őszintén kijelenteni, ... hogy a nevelési és tanítási rendszerről egész kiterjedésében rendelkezni ... a törvényhozás köréhez tartozik, ... azon jogunkhoz tehát tovább is ragaszkodva esedezünk, hogy ... többek között műegyetem felállításáról is, melynek létesülése annyira a nemzet érdekében fekszik törvényhozás útján cél•537/

szerűen rendelkezhessünk." A nevelésügy es a Műegyetem

dolgában e legvilágosabban és leghatározottabban fogalmazott országgyűlési dokumentum végső felterjesztésére már nem került

sor