Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 159 ­tákat hozzanak haza. Szerzeményeiket addig Is míg Polytechni­caa Institutum felállíttathatnék" a Nemzeti Múzeumban kell el- 3o4 / helyezni - irta. A harmincas evek középén egyre többen Ismerték fel, hogy az iparfejlesztés ügyét össze kell kapcsol­ni a mérnökképzéssel. Ez utóbbi pedig csak egy önálló magyar Műegyetem keretében volt elképzelhető. Mint valamivel később Beszédes József is leszögezte: "Poly technikai Iskolán kívül Ingenieur! tudománnyal jól felkészíteni akarni, annyit tessen, mint jó katonát fegyver nélkül valakiből akarni tenni, ... helyzetünk most is hibás, mivel az országnak polytechnikai is­kolája nincsen." 3°5/ A Műegyetem kérdése a reformországgyüléseken Az I832 decemberében megnyílt országgyűlés természetesen nem az oktatásügyi operátum megvitatásával kezdte munkáját. A napirend kérdésében vita kezdődött az uralkodó és a rendek kö­zött. Az ellenzéki követek a kereskedelmi munkálat tárgyalását tették volna az első helyre, az udvar viszont az úrbéri ügyek vitájával kivánta kezdeni az országgyűlés munkáját. A rendek végül elfogadták az uralkodó napirendi javaslatát, aminek alap­ján a nevelésügy kérdése gyakorlatilag az utolsó helyre került. Reviczky kancellárnak korábban idézett véleménye alapján a kor­mány ezen álláspontja várható is volt. Az udvar lényegében jól számított, amikor úgy vélte, hogy a rendszeres munkálatok meg­vitatása oly hosszú időt vesz igénybe, hogy egy országgyűlésen

Next

/
Thumbnails
Contents