Szögi László: Mérnökképző intézet a bölcsészeti karon 1782-1850 - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 5. (Budapest, 1980)

3. Reformkori törekvések az önálló magyar Műegyetem létrehozására

- 142 nak oktatási rendszere nem Igazodott a sajátos hazai viszonyokhoz. Kifogásolta továbbá a német nyelvű tanítást is, 2^9/

A fő problémát azonban ekkor már a szakoktatás minden területén a meglevő intézetek nem állami jellege okozta. A reformkor minden haladó politikusa felismerte a hazai szakemberképzés fontosságát mind a mezőgazdasági, mind a műszaki tudományok területén. A halaszthatatlanul szükséges országos intézmények létrehozása érdekében az egész ország közvéleményét mozgósítani kellett. Mint Kölcsey irta említett tudósítása végén: "Mi gazdaságunkkal is úgy teszünk, mint nyelvünkkel. E- gyik nélkül sem élhetünk, egyiket mint másikat naponként használjuk, mégis eszünkbe nem jut, hogy megtanulásokra gondot kellene fordítani. S kell-e csudálnunk, ha mind kettőben számtalan hibákat követünk el? ... Nézzetek előre, s fiaitokat küldjétek tanulni, hogy jobbak lehessenek, mint mi valónk! " 26o/

Az önálló magyar Politechnikum felállítására vonatkozó tervek

A 13 esztendei kényszerű szünet után, 1825-ben ismét ösz- szeülő országgyűlés már önmagában is jele volt a kormány abszolutisztikus törekvéseivel szembeszállni kivánó nemesi ellenállás erősödésének. Ez az ellenállás elsősorban a megyei önkormányzat fórumain jelentkezett, de képviselőik - az alkotmányos keretek között - most mar az országgyűlésen is hallathatták hangjukat. Az ettől kezdve már rendszeresen összehivott